Líbia területének legnagyobb része sivatag. A mediterrán tájak jellemző növényei, mint a rozmaring, az olajfa, a füge és egyéb növények kizárólag a tengerpart egy keskeny sávjában lelhetők fel.
A lakosság pásztorkodással és mezőgazdasággal foglalkozik. Az állattartásban a juh és a kecske honos. A tenger halakban gazdag.
A líbiai konyha viszonylag egyszerű, néhány mezőgazdasági terményen és sokféle fűszeren alapul.
A legfontosabb fűszerek: a sáfrány, a kömény, a fahéj és a koriander.
A líbiai konyhát többféle hatás is érte.
Ezek közül az egyik a berberek ételkészítési szokásai. Berber eredetű ételek a tajin, a kuszkusz, a harira melyeket mindig hússal, zöldséggel vagy száraz magvakkal kevernek.
A másik a nomád életmód hatása, amelynek következtében oly gyakori a kecsketej, a datolya, a kecske- és birkahús felhasználása.
A harmadik a spanyol terjeszkedés hatása. Ennek köszönhetően váltak ételkészítési alapanyagokká az olívabogyó és különféle gyümölcsök. Az édességek készítése is jórészt spanyol tapasztalatokon alapul.
A negyedik az olasz hatás, amely előnyben részesíti a tésztaféleségeket vagy a rizst a kuszkusz készítésénél, illetve a paradicsomot és a borsot az ízesítésnél, a díszítésnél.
Végül az egyiptomi és arab hatás, amely a töltött zöldségeket és az édességeket jellemzi.

Receptek.