Rend: Sügéralakúak
Család: Díszsügérfélék
Előfordulás: Afrika és az amerikai trópusok édesvizű tavaiban és folyóiban honosak.
Hossz: 10-30.cm
Testtömeg: -
Szaporodás: változó, ikrákat rak, ami több száz is lehet.
Táplálék: faj szerint változó

A valódi sügérekhez igen közel állnak a nap vagy díszsügérek, amelyek közt sok élénk színű akváriumi és két tenyésztésre betelepített faj is akad. Testük zömök, oldalról lapos, szájuk végállású, állkapcsaikat és ekecsontjukat apró, hegyes fogak borítják. Hátúszójuk nagy és egységes, az alsó úszóban 3-9 tüskés sugár van. A család tagjai csaknem kizáróan Észak-Amerika édesvizeit népesítik be. Egyes fajok ivadékgondozásukról nevezetesek.

Akváriumban sokáig élnek és nagyon igénytelenek. Megfelelő gondozás mellett szaporodnak is.
A díszsügéreknek az a nagy előnyük is megvan, hogy medencéjüket nem szükséges fűteni. A hímeket és az ikrásokat többnyire nehéz megkülönbözteti egymástól.
Sok faj hímje fészket készít. Erre a célra a növények közti apró tisztásokat szemeli ki. A fészek helyét megtisztítja és farkának erélyes mozdulataival kerek, lapos mélyedést váj, a nagyobb rögöket és a kavicsokat odébb lökdösi, vagy pedig szájával rakja a fészek peremére. Amikor készen van, az ikrást a fészekbe csalogatja. Az ívást sok fajnál órákig tartó nászjáték előzi meg. A ragadós ikrák a fészek fenekéhez tapadnak. A nőstény az ikrák lerakása után a felszín közelében tartózkodik, a tejes ellenben a költést őrzi és legyezi, vagyis állandóan friss vizet hajt rá. A fiatalok 2-3 nap múlva kelnek ki, rövid ideig még a fészekben maradnak, majd a növényekre és a medence falára tapadnak rá, pár nap múltán azonban szétszélednek az egész akváriumban, de nehéz őket észrevenni, mivel teljesen átlátszók. Tíz-húsz napig a vízben lévő parányi szervezetekkel táplálkoznak, azután apró lebegő rákokra is vadásznak.