Rend: Egyenesszárnyúak
Család: Szöcskefélék
Előfordulás: Európa egész szárazföldi vidékén elterjedt. Észak Afrikában is.
Tápláléka: legyek, hernyók krumplibogár lárvák, növények.
Szaporodás: a szöcske egyesével rak a talajra a kb. 100, egyenként 5 mm hosszú sötétszürke petét.

Európa egész szárazföldi vidékén elterjedt, Dél-Angliában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is. Kedvelt élőhelyei a bokrok és a fák, de a magas, kórós gyomvegetáció is.

Hatalmas termetű, fűzöld színű rovar, jellegzetesen hosszú és vékony csápokkal, erős ugrólábakkal, a nőstény hosszú tojócsővel rendelkezik. Ez utóbbi nem nyúlik túl az összecsukott szárnyakon. A homlokától a szárnya hátsó végéig 6 centiméteresre is megnő. Testének különlegessége, hogy hallószerve a mellső lábán található.

A zöld színükkel kitűnően álcázott rovarokat gyakran csak hosszan tartó, hangos énekük árulja el, ezt a hímek elülső szárnyaik egymáshoz dörzsölésével idézik elő. A zöld lombszöcske 6 hónapig él.

Párzási időben a nőstények keresik fel a hímeket meghallva azok "hegedűszólóját". A nőstény a petéit erős tojócsöve segítségével a talajba vagy a kéregrepedésekbe rakja. A körülbelül 100 pete 5 milliméter hosszú és sötétszürke színű. A petékből csak a következő évben kelnek ki a kis szöcskék. Eleinte a réteken, ott főleg a bokrok közelében élnek, csak július végén alakulnak át kifejlett rovarrá. A lárva és az imágó egyaránt ragadozó életmódú, rovarokkal táplálkoznak.

A zöld lombszöcske közeli rokonai: a Tettigonia cantans és a Tettigonia caudata.