Rend: Egyenesszárnyúak
Család: -
Előfordulás: Legnagyobb számban az észak –afrikai Sahel –övezetben él, de állománya kiterjed az arab államokra. Az afrika területén vándorló sáskák a több hónapos út során 3000-5000km-es távolságokat tesznek meg.
Tápláléka: levelek, növényszárak, gyümölcsök, virágok.
Szaporodás:  több mint 80-100 db petét tartalmazó petecsomó. 10-14 nap.

Legnagyobb számban az észak-afrikai Száhel-övezetben él, de állománya kiterjed az arab államokra, Iránra, Izraelre, Törökországra és Dél-Spanyolországra is. Az Afrika területén vándorló sáskák a több hónapos út során 3000-5000 kilométeres távolságokat tesznek meg.A hím hossza 60 milliméter, a nőstényé 80 milliméter. Az egyiptomi vándorsáskának két megjelenési formája létezik. A homokszínű példányok magányosan élnek, amikor azonban hatalmas rajokban útra kelnek, élénk sárga, narancssárga és fekete színt öltenek. Az egyiptomi vándorsáska potroha igen mozgékony, mivel szelvényekből áll. Ez különösen a nőstényeknek jelent előnyt, mert a peterakás során a potroh segítségével ás lyukat a talajba. Ízületekkel tagolt ugrólábai, erős izmokkal van ellátva. A lábak végén karmok és párna könnyítik meg a járást. A rovarnak két pár hártyás szárnya van. A hátsó pár szárny kétszer olyan hosszú, mint az első pár. A sáska a szagokat rövid, ízekből álló csápokkal érzékeli. Szájszerve egy pár erőteljes, fogazott mandibula (csáprágó) a növények lerágásához.Az egyiptomi vándorsáska magányosan vagy hatalmas, vándorló raj tagjaként él. Tápláléka levelek, növényi szárak, gyümölcsök és virágok. Az állat körülbelül 8 hónapig él.A nőstény több, 80-100 darab petét tartalmazó petecsomót rak a talajba. A peték kifejlődéséhez, a trópusokon 10-14 nap, a hűvösebb éghajlatú területeken 70 nap kell, hogy elteljen. Amikor a lárvák kikelnek, rövid idő múlva már úgy néznek ki, mint szüleik kicsinyített változatban. Azután 4-5 lárvastádiumon mennek keresztül, miközben minden vedlés után egy kicsit nagyobbak lesznek. Az utolsó lárvastádiumban a sáska szárnyat növeszt.