Rend: Pikkelyes hüllők
Család: Viperafélék
Előfordulás: Afrika
Tápláléka: különböző kisemlősök, madarak, kétéltűek hüllők
Szaporodás: 20-30 néha 50

A puffogó vipera a hüllők (Reptilia) osztályának a pikkelyes hüllők rendjéhez, ezen belül a viperafélék (Viperidae) családjához és a valódi viperák alcsaládjához tartozó faj

A puffogó vipera Afrikában nagyon elterjedt, és a 2000 méter fölötti magasságokat kivéve szinte mindenütt megtalálható: nemcsak az esőerdő belsejében, de helyenként a legszárazabb sivatagban is. Elterjedési területe az Arab-félszigetre is átnyúlik.

A puffogó vipera hossza 70–90 centiméter. Teste tömzsi, viszonylag rövid és kövér, keresztmetszete háromszög alakú. Farkának vége egy kicsit lejjebb helyezkedik el. A hím kisebb, mint a nőstény. Bőre érdes-pikkelyes, színe jó álcát nyújt. Mintázata az állat élőhelyétől függ, általában azonban egész testét V-formájú sorminta fedi. A nőstény színezete ragyogóbb. Feje széles, lapos és lándzsa formájú. A kígyó feje jól láthatóan elkülönül a test többi részétől. Erős állkapocsizmán kívül itt helyezkednek el méregmirigyei is, valamint nagy szeme, amellyel kifürkészi zsákmányát. A méregfog egy éles, üres hengerszerű képződmény, amely a mérget juttatja az áldozat testébe. Nyugalmi állapotban méregfogát vissza tudja hajtani a szájüregében. A puffogó vipera 100–350 milligramm mérget termelhet.

A puffogó vipera magányos, és túlnyomórészt éjjel aktív. Főleg különböző kisemlősöket, madarakat, kétéltűeket és hüllőket eszik. Fogságban legfeljebb 15 évig él.
Az ivarérettséget körülbelül kétéves korban éri el. A párzási időszak októbertől decemberig tart. A vemhesség körülbelül 5 hónapos, a tojások a nőstény testében fejlődnek ki. Az utódok száma általában 20–30, de néha 50-nél is több. A kis kígyók születésükkor 20 centiméter hosszúak.
12 rokon fajjal, köztük a gaboni viperával együtt alkotja a puffogóviperák nemét (Bitis).