Mbabane Szváziföld fővárosa. 2003-as becslések szerint 70 000 lakosa volt. Az adminisztrációt 1902-ben költöztették ák Szváziföld legnépesebb településéről, Manziniből.

A város a Mbabane folyó és annak mellékfolyója, a Polinjane folyó mentén helyezkedik el, a Mdimba-hegységben.

Földrajza

Mbabane trópusi szavanna klímáját az 1160 méteres tengerszint feletti magasság, valamint a várost övező hegykoszorú kedvezően befolyásolja, ezért az országban élő európaiak zöme is itt telepedett le. Az évi átlag 16,8 °C-os középhőmérséklettől a leghűvösebb (június:12 °C) és a legmelegebb hónap (január:20 °C) alig tér el. Ezzel szemben a napi hőmérséklet-ingadozás nagy, az éjszakák még nyáron is hűvösek, sőt a téli hónapokban fagy is előfordulhat. A nagymennyiségű, átlag 1142 miliméter csapadék nagy része az októbertől márciusig tartó ködös, borongós nyáron hull le, sokszor heves esőzések formájában.

Története

Mozambikban a déli bantukhoz tartozó szvázi törzsek előörsei már a XVIII. század közepén megjelentek, azonban azt csak a XIX. század közepén foglalták el. Függetlenségük rövid idejű volt, az 1800-as évek végén búr védnökséget kényszerítettek rájuk, majd 1906-tól brit főbiztosok kezében volt a tényleges hatalom. Az angolok itt alakították ki közigazgatási központjukat. A hely e célra való kiválasztásában döntő szerepet játszott a város tengerszint feletti magassága, mivel a maláriát terjesztő szúnyogfaj nem kedveli a nagy magasságot.

Gazdaság

A város közelében ónércet, azbesztet, aranyat, kaolint és csillámot is bányásznak. Mbabane fejlődését nagymértékben előmozdította az 1964-ben megépített 233 km hosszúságú vasútvonal, melyen a Ngwenya körzetében bányászott vasércet szállítják a mozambiki Matola Rio konténerkikötőjéhez. A bányavidéket részben vasúton és közúton a főváros látja élelmiszerekkel és más fogyasztási cikkekkel. Jelentős még a turizmus és a cukorexport is.