Mogadishu Szomália fővárosa.
A Szomáli-félsziget délkeleti oldalán, az Indiai-óceán partján helyezkedik el.
Története
A települést már az ókori egyiptomiak is ismerték.
Mugdisót a IX-X. században ománi arabok alapították.
A középkori híres arab utazók leírásaikban Kelet-Afrika legfontosabb kereskedővárosaként említették.
A XVI-XVII. században a város portugál, majd később maszkati uralom alatt állt.
A XIX. század közepe után zanzibári arabok foglalták el, s az ő uralmuk alatt állt.
1905-ben olaszok birtokolták, akik szomáliai gyarmatuk székhelyévé tették.
1941-ben a II. világháború alatt az angolok foglalták el, de az ENSZ megbízása alapján az olasz igazgatást formailag később visszaállították.
1960 júliusában Szomália is függetlenné vált.
Szomália fővárosa és legnagyobb városa is egyben. A Benadir régióban fekszik az Indiai-óceán partján, fekvése révén évszázadokon keresztül fontos kikötővárosként szolgált. Miután 1991-ben összeomlott a szomáliai kormány, Mogadishu 16 évre a fegyveres harc helyszíne lett. A polgárháborús állapotok miatt a világ legveszélyesebb városai közé sorolják. Lakosainak számát tág határok között becslik, másfél és hárommillió fő közé tehető.
A kormányhatalom hiánya egyben szabadkereskedelmet is jelent. Az adók és egyéb korlátozások hiánya viszonylag alacsony üzleti költségeket teremt. A közbiztonság állapota miatt azonban sok vállalkozás fegyveres őröket bérel fel saját védelmére. Bár ez az utcai erőszak csökkenéséhez is vezetett, a gyilkosságok és egyéb bűnesetek még mindig igen gyakoriak.
A város az ország fő behozatali kikötője. Fejlődő ipara közszükségleti cikkeket állít elő, és a környék állattenyésztésének és halászatának termékeit (konzerv, bőripar) dolgozza fel. Van kőolajfinomítója és acélhengerműve is. A városban főleg az élelmiszer- és a textilipar (ezen belül főleg a pamutfeldolgozás) vállalatai működnek. A városban azonban a korszerű gyáripar mellett tovább él a régi híres arany- és ezüstművesség is.
A telekommunikációs hálózatot működtető Telcom székhelye is a városban van.
Földrajza
Forró égövi száraz szavanna éghajlat jellemzi. Az évi középhőmérséklet 27 °C. A csapadék kevés, évi 480 mm a jellemző. |