Kigali a Ruandai Köztársaság fővárosa és messze legnépesebb városa. Itt találhatóak az állami intézmények is. A város közlekedési csomópont, főutak találkozási pontja. Nemzetközi repülőtere 1491 méter hosszú kifutópályával rendelkezik.

Történelem

A várost 1907-ben Richard Kandt német telepes alapította. 1922-ig Németország gyarmata, 1922-től Ruanda-Urundi néven belga gyarmat lett.

Az I. világháború után Ruanda-Urundit a belgák fő gyarmatukhoz, Kongóhoz csatolták. 1962-ben lett a független Ruanda fővárosa, és csak 1962 után indult meg Kigali fejlődése.

1968-ra készült el a repülőtér, majd a 8 km-re fekvő városközpontot a repülőtérrel összekötő út, mely az ország első aszfaltozott útja volt.

Mint főváros, és a környező ónbányák és kávéültetvények központja Kigali lakossága gyors növekedésnek indult, s az 1980-as évek közepére elérte a 160 ezres lélekszámot.

A főváros lakosságának 90%-át a hutuk, 10%-át pedig a tuszik teszik ki. Az európaiakat kevés német, belga, és francia üzletember képviseli.

Ruandában többször került sor kegyetlen harcokra a hutuk és a tuszik között, melyek során több százezer tuszit öltek meg. 1994-ben 1 millió tuszit gyilkoltak le. Lásd: Hutu-tuszi népirtás.

Kigali szerény ipara a környék mezőgazdasági termékeit dolgozza fel: kávé, gyapot, banán, eukaliptuszfa, állati bőr stb.

Az 1980-as évek közepén a fővárosból kiinduló utak többsége még földút volt, innen aszfaltozott út csak Ugandába, Burundiba és Tanzániába vezetett.

Gazdaságát elsősorban az ón-, volfrám- és berilliumbányászat jellemzi.

Kigali kiindulópontja a turisták által látogatott Kagera Nemzeti Parknak és a Kivu-tó környéki rezervátumoknak is.
A városban székel a technikai főiskola.

Közlekedés

A város mellett található egy nemzetközi reptér, amely összeköttetésben van Európával és Nairobival.

A városból 2 fontos út indul. Az egyik Ugandába a másik Burundiba megy.