Tripoli Líbia fővárosa. A libanoni Tripolitól megkülönböztetendő olykor Nyugati Tripolinak nevezik. Lakosainak száma meghaladja az 1,68 millió főt.
A várost a 7. században alapították a föníciaiak, majd rómaiak fennhatósága alá került. Később a római uralmat a több mint 1000 évig tartó muzulmán uralom váltotta fel. Majd az Oszmán Birodalom bukása után olaszok uralkodtak a város felett, egészen Líbia függetlenedéséig.
Tripoli a Szahara északi végén a Földközi-tenger partján fekszik egy félszigeten. Tripoli Líbia legnagyobb városa és legfontosabb tengeri kikötője, egyben az ország ipari és kulturális központja. A város mozgalmas történelme és műemlékei miatt turisztikai szempontból is jelentős. Tripoli oktatási központ is, itt található a híres Al-Fateh Egyetem. A város klímája mediterrán jellegű, forró száraz nyárral és hűvös csapadékosabb téllel.
Tripoli nem csak a város neve, hanem a város kerületéé is. Mivel a líbiai kerületek közigazgatási szempontból eltérnek a magyar kerületektől, eredeti nyelven sha'biyahnak szokás nevezni őket.
Tripoli egészen a muszlim hódoltságig az Oea nevet viselte. A muzulmánok érkezése után a város a Ṭarābulus nevet kapta, amely három várost jelent. A név Tripolitánia térségre utal (tri = három, poli = város), ahol a település is elhelyezkedik, mivel a térségben akkor három város létezett. A régió nevére utal a város európai megnevezése, Tripoli is.
Történelem
1835-ben kisebb polgárháború tört ki a város térségében, melyet a birodalom vérbe fojtott. A polgárháború után a Tripoli közvetlenül a Török Porta, vagyis az Oszmán Birodalom központi irányítószerve fennhatósága alá került. 1842-ben és 1844-ben is felkelés tört ki ellene sikertelenül. Tunézia 1881-es francia megszállása után a törökök tartva a francia támadástól jelentősen megnövelték Tripoli helyőrségét.
Olaszországnak már régóta fájt a foga Tripolira és térségére, és amikor látta a Tripoliban uralkodó feszült légkört, rögvest benyújtotta igényét a területre. Később Olaszország 1911. szeptember 29-én megtámadta Tripolit azzal az ürüggyel, hogy megvédje a város lakóit az ottomán terrortól, ám a valódi ok a háborúra Tripolitánia bekebelezése volt. A döntő ütközetre a két fél között Préveza görög várostól nem messze a tengeren került sor. A tengeri csatában végül a törökök maradtak alul. A háborút lezáró béke értelmében Olaszország megkapta a mai Líbia térségét, ám az olasz uralom jobbára csak a partvidékre terjedt, ahol több százezer olasz telepedett le, nagy részük Tripoliban. Ezalatt a városban keresztény templomok, új városrészek és utak épültek.
A második világháborút követően 1943-tól Tripolit a brit hadsereg tartotta ellenőrzése alatt, egészen Líbia 1951-es függetlenségéig. Ezután a fővárosi tisztet kétévenként váltakozva Tripoli és Bengázi töltötte be, majd el-Beida néven új fővárost emeltek. 1969 szeptember 1-jén győzött a katonatisztek által vezetett forradalom és Líbia köztársaság lett, amelyet Tripoliból kormányoztak. 1986 április 15-én az amerikai hadsereg repülői bombákat dobtak Tripolira és Bengázira is. Ronald Reagan amerikai elnök azzal magyarázta a támadást, hogy Líbia támogatja az USA ellen irányuló terrorizmust. Többek között az országnak tulajdonították a néhány nappal a bombázás előtti terrortámadást egy nyugat-berlini szórakozóhelyen, mely során sok amerikai katona vesztette életét.
2003-ban jelentős fejlesztések történtek a város kereskedelmében, ami igen pozitív hatást gyakorolt a város gazdaságára.
Földrajz és éghajlat
Tripoli Líbia észak-nyugati részén, Tripolitánia történelmi régióban fekszik a Földközi-tenger partján, közel a tunéziai határhoz és a Nefúsza hegységhez. A város naggyából 1000 kilométerre fekszik az ország második legnnagyobb városától, Bengázitól. A tengerpartja mentén húzódó oázisok és lagúnák, jellemzően homokos területen 300 kilométernél is hosszabb. Tripoli közelében lévő nagyobb város Homsz, Tarhúna és Zayija.
Tripoli éghajlata jellemzően mediterrán, tehát a nyár viszonylag meleg, a tél enyhe. Azonban a csaknem a partokig érő Szahara miatt az éghajlat valamivel melegebb és szárazabb mint az európai mediterrániumé. A júliusi hőmérséklet átlagosan 22 °C és 29 °C között alakul, de mértek már 46 °C-ot is. A városban valaha mért leghidegebb 1 °C volt, de átlagosan 9 °C és 18 °C között alakul a téli hőmérséklet. Az évi csapadékmennyiség átlagosan 400 mm alatt várható, de ez nagyon változó. Például 1945-ben a város több napig víz alatt volt az özönvíz szerű esőzések miatt, viszont két év múlva a városon hatalmas aszály söpört végig.
Mivel a környéken, mint az egész ország területén, csak időszakos folyók találhatóak, a líbiai part menti városok vízellátásairól gondoskodni kellett. Ezért épült meg a Nagy Mesterséges Folyó névre keresztelt csővezeték, amely a sivatagi oázisokból vizet szállít a rászoruló városoknak, így Tripolinak is. A csővezeték építését Moamer Kadafi, líbiai vezető kezdeményezte 1982-ben. Tripoli a csővezeték megépítése előtt tele volt kopár, kietlen területekkel. A mesterséges folyó elkészülte után a kopár területek helyén pálmafás parkok jöttek létre. A leghíresebb közülük az Al Saaha Alkhadhraa, vagyis a Zöld tér, de az ország legnagyobb állatkertje is egy ilyen területen kapott helyet.
Demográfiaia adatok
Tripoli 1 682 000 főnyi lakosságával Líbia legnépesebb és legnagyobb városa. Lakossága az utóbbi évtizedekben a hatalmas kőolajkincs kiaknázásával párhuzamosan nőtt. A környező településeket fokozatosan magába olvasztő fővárosi agglomerációban 1973-ban 710 000, 1990-ben 1 millió, napjainkra pedig tőbb mint 2 millió ember él. Lakosainak mintegy 40 százaléka arab, a többi jórészt arab-berber keverék, illetve őshonos berber. Rajtuk kívül kevés európai - főként olaszok - és igen nagy számban egyiptomi vendégmunkások élnek itt.
Közigazgatás [szerkesztés]
Tripoli és elővárosai egyaránt a Tripoli sha'biyah, vagyis a Tripoli kerület része. Ennek megfelelően a várost a líbiai Jamahiriya elnevezésű politikai rendszer szerint kormányozzák.
Tripoli kerületet összesen négy másik kerület (sha'biyah) veszi körül:
* Al Murgub - keleten
* Al Jabal al Gharbi - délen
* Al Jfara - délnyugaton
* Az Zawiyah - nyugaton
Tripoliban összesen 29 fórum létezik, melyekben a helyi emberek megvitathatják egymással a város életével kapcsolatos dolgokat. A valóságban viszont ez nem igazi demokrácia, mivel a kormány csak néha, vagy legtöbbször soha nem veszi figyelembe a nép akaratát.
Sokan Tripolit úgy emlegetik, mint Líbia de facto fővárosa, mivel hivatalosan Tripoli nincs kinevezve az ország fővárosának, de minden líbiai annak kezeli. Ugyanis általában azt a várost értjük fővárosnak, ahol az ország kormánya székel. Líbiában a kormány székhelye viszont egy kisebb és jelentéktelenebb tengerparti város, Sirt. Tripoli ezzel szemben Líbia kulturális, oktatási, gazdasági és turisztikai központja, tehát a várost mindenki az ország fővárosaként kezeli. Az ország életét irányító minisztériumoknak 1988 szeptemberéig volt Tripoli a székhelyük. Ekkor a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztériumot Bengáziba, az Egészségügyi Minisztériumot Kufrába, míg a többi minisztériumot a fent említett Sirt városába telepítették át.
Gazdaság
Tripoli Líbia egyik gazdasági központja hasonlóan Miszurata városához. A város Líbia bankügyi, pénzügyi és kommunikációs központja, és egyike az ország legfontosabb ipari és kereskedelmi központjának. A legtöbb nagyobb líbiai vállalatnak Tripoli a központja, de több nemzetközi vállalatnak is van irodája a városban. A két legfontosabb tripoli-i székhelyű vállalat az Afriqiyah Airways és a Libyan Airlines.
Tripoli főbb iparágai az élelmiszeripar, a textilipar és a ruhaanyag-gyártás, de jelentős a város környéki dohánytermesztés is. Korábban a város fő éltetőe a kőolaj volt. A város körül ma is sok olajfinomító van, de ezek napjainkra már veszítettek jelentőségükből. Manapság egyre több külföldi befektető érkezik a városba, melynek köszönhetően az idegenforgalom jelentősen megnőtt. Az idegenforgalom növekedésével Tripoli kikötője és repülőtere is nagyobb jelentőséget kapott.
A Tripoliban lévő külföldi vállalatok vállalatok zömét az olaj és a gáz vonzotta Líbiába, mivel mind a kettő meglehetősen olcsó az országban. Az olajat és a gázt nagyban használó vállalatoknak pedig kedvez az alacsony ár. Tunéziában például az utak mentén sokszor látni líbiai benzint illegálisan áruló embereket, mivel az lényegesen olcsóbb a tunéziainál is. Az olaj és a gáz révén Líbia sok pozitív változást ért el az ország infrastruktúrája minden részén: az utakat és repülőtereket mind felújították, új vasútvonalakat és irodaházakat építettek.
Persze a nagyvállalatok Tripoliban is kívántak felhúzni, az arab világra nem jellemző szupermarketeket és nagy bevásárlóközpontokat. Csak hogy a leendő bevásárlóközpontok azokon a területeken helyezkedtek volna el amik állami tulajdonban voltak, és a kormány hasonlóan a közvéleményhez nem akart hatalmas szupermarketeket a fővárosba. Ezért azokat a telkeket amikre a bevásárlóközpontokat tervezték gyorsan beépítették, legtöbbször panelházakkal.
A turizmus fellendülésével Tripoliban rengeteg új és modern szálloda épült. A legismertebb mindközül a Corinthia Bab Africa Hotel, ami a Corinthia Hotels International nevű szállodalánc tripoli-i képviselője. A 2003-ban megnyitott szálloda, ami Líbia legnagyobb szállodája, Tripoli pénzügyi központjában helyezkedik el. A város másik két fontos szállodája a Bab El Bahr hotel és a Kabir Hotel.
Tripoliban a bevásárlóközpontok hiánya miatt csak kis üzletekkel találkozhatunk. A város vásárlási szempontból egyik legjelentősebb utcája a Gargarish út. Itt főleg elektronikai termékekhez és bútorokhoz juthatunk hozzá. Ruhavásárláshoz érdemesebb felkeresni a Zöld tér környékét, számítógépes eszközökből pedig a Fatah toronyban van a legszélesebb választék. Ezeken a helyeken inkább európai stílusú, modern árukat vásárolhatunk. A tradicionális termékekért a medinát érdemes felkeresni. Míg a modern városban mindenütt fix árért vásárolhatunk, addig a medinában alkudoznunk kell.
Oktatás
Tripoli és egyben az ország legjelentősebb egyeteme az Al Fateh Egyetem. Az egyetem ingyenes tanítást biztosít minden Tripoliban született hallgatójának. Az 1957-ben alapított egyetem Tripoli legrégebbi felsőoktatási intézménye. A város többi egyeteme nem rég épült Tripoli gazdasági fellendülése után.
A város egyetemei:
* Al Fateh Egyetem - A város legrégebbi és legjelentősebb egyeteme.
* Al Fateh Orvostudományi Egyetem - Az intézményben orvosi, gyógyszerészi, fogorvosi és ápolónői képzés folyik.
* Tripoli-i Egyetem
* The Open Egyetem - A Föld több pontján is létező angol székhelyű egyetem.
* Tripoli-i Informatikai Egyetem
|