Libreville Gabon fővárosa és legnagyobb városa. Lakossága – 2005. január 5-ei adat szerint – 578 156 fő. A város kikötő a Komo folyón, nem messze a Guineai-öböl partjától. A környező, aktív fakitermelést folytató vidék kereskedelmi központja.

Történelem

A területen már régóta a mpongve törzs élt, amikor arra a franciák szert tettek 1839-ben. 1843-ban alapították a mai város ősét, a kereskedelmi állomást. A L'Elizia nevű hajó által szállított, utóbb felszabadított rabszolgákat itt telepítették le, és a várost 1848-ban keresztelték Libreville-re. Francia Egyenlítői-Afrika legfontosabb kikötője volt 1934 és 1946 között. 1940-ben a de Gaulle vezette Szabad Franciaország, illetve a Vichy-kormány katonái közötti gaboni összecsapások egyik helyszíne volt.

Libreville – melyet Freetown mintájára neveztek el így – csak lassan növekedett, és a kereskedőállomás és kisebb adminisztratív központ 1960-ra, Gabon függetlenné válásának évére sem számlált többet 31 000 léleknél. Azóta gyors növekedésnek indult, s mára már az ország népességének majd a fele itt lakik.

Földrajz

A város főbb kerületei a következők, északról délre haladva: a Batterie IV lakónegyed, Quartier Louis (mely éjszakai életéről ismert), Mont-Bouët and Nombakélé (forgalmas kereskedelmi negyedek), a Glass (az első, európaiak építette település Gabonban), Oloumi (ipari kerület) és a Lalala lakónegyed. A kikötő és a Transgabonais vasútvonalára illeszkedő pályaudvar a város központi kerületeitől délre, Owendóban vannak. A szárazföld belseje felé szegényebb lakónegyedek helyezkednek el.

Közlekedés

A libreville-i nemzetközi repülőtér, Gabon legnagyobb légikikötője a várostól körülbelül 11 km-re északra fekszik.

Kultúra és oktatás

A libreville-i látnivalók közé tartozik a Művészetek és Hagyományok Nemzeti Múzeuma, a francia kulturális központ, a Szent Mária-katedrális, Szent Mihály faragásokkal díszített fatemploma Nkembóban, a sibangi arborétum és két skanzen. Libreville legfontosabb piactere Mont-Bouët-ben van. A közigazgatási és jogi iskolán kívül itt található az 1970-ben alapított Omar Bongo Egyetem, különböző kutatóintézetek, és a könyvtár. Libreville infrastruktúrája egyike a legfejlettebbeknek a Szaharától délre.

Ipar

Libreville hajóépítő-iparnak, szesziparnak és fűrésztelepeknek ad otthont. A város fát, gumit és kakaót exportál a város fő kikötőjén, illetve az owendói, mély merülésű hajók számára is hozzáférhető kikötőn keresztül.