Kairó (arabul al-Káhira) Egyiptom fővárosa, lakossága mára meghaladja a 16 millió főt, Afrika és a Közel-Kelet legnagyobb városa, a világ 13. legnépesebb városa. Míg a város hivatalos neve al-Káhira, a köznyelvben általában csak az ország nevével illetik (Miszr), amit a helyi nyelvjárásban Maszrnak ejtenek. Nagy Kairó 457 négyzetkilométeres helyen fekszik.

Kairó városhatárain belül 7 734 614 fő él az adatok szerint, de az agglomerációt is ideszámítva összesen 15 502 478 lakos él a vonzáskörzetében (2005. január 1-jei adatok szerint). A nigériai Lagos régiója mellett ez Afrika legnagyobb agglomerációja. Mindazonáltal Egyiptomban nincs a lakóhelyekre bejelentkezési kötelezettség, nem hivatalos becslések szerint a nagytérségben 25 millióan élnek, ami az ország lakosságának közel harmada.

Kairó a Nílus folyó partján és szigetein fekszik, Egyiptom északi részén, délre attól a ponttól, ahol a folyó kilép a sivatagi völgyéből és három részre ágazik a Nílus-deltát kialakítva.

A várost egy kormányzó irányítja, akit közvetlenül az elnök nevez ki erre a posztra. Kairó politikai, gazdasági, és kulturális központja Egyiptomnak és a Közel-Keletnek is. Itt ülésezik az egyiptomi kormány, itt található minden állami és vallási központi hivatal és számos diplomáciai képviselet. Ezen kívül egyetemek, főiskolák, színházak, múzeumok és emlékművek sokaságai is hozzátartoznak a sokszínű városképhez. Míg Kairó nyugati részén főleg kormányzati épületek vannak, addig a keleti részen több száz műemlék jellegű mecset helyezkedik el. Az óvárosban található iszlamista építőművészeti remekművek 1979 óta az UNESCO világörökség része.

Földrajz

Kairó városának alapterülete 214 négyzetkilométer, (Nagy Kairó 457 négyzetkilométer) Egyiptom északkeleti részén fekszik, a Nílus jobb partján a tengerszint felett átlagosan 68 méterrel. A város magában foglal két szigetet, Gezīraés Roda. A folyó nyugati oldalán Kairóval szomszédos kormányzóság al-Dschīza (el-Gīza), ahol többek közt olyan történelmi területek találhatók, mint Gíza. A város földrajzi koordinátái: északi szélesség 30°03' és keleti hosszúság 31°15'.

Az első települést eredetileg a Muqattam hegycsúcsai és a Nílus között alapították, habár ez már nem egyértelműen behatárolható, de valószínűleg ezek között a természetes határok között volt a régi városközpont. A várostól északra egészen a tengerig elnyúlva található a Nílus deltatorkolata. Nyugatra tőle a gízai piramisok fekszenek, délre pedig az ősi Memphisz.

Lakosság

A város lakosság az egyiptomi arabot beszéli. Ezt a nyelvjárást beszélik Alsó és Közép-Egyiptomban is. A turizmus miatt a lakosság többsége beszéli vagy az angolt, vagy a franciát, vagy mindkettőt.

A város lakossága muzulmán. A többség szunnita. Laknak a városban még keresztények és zsidók is. A kopt-keresztények a lakosság 10%-át teszik ki.

Kultúra

Színház

A városban számos színház, opera és koncertterem van. 1869-ben leégett a színház. A helyére épül új operaházat csak 1988-ban adták át.

Múzeumok

Az Egyiptomi Múzeum

* Egyiptomi archeológiai múzeum
* Giza palota
* Egyiptomi és iszlám múzeum
* Kocsimúzeum
* Kopt Múzeum
* Katonamúzeum
* Egyiptomi Múzeum
* Állami Vasúti Múzeum
* Az Iszlám Művészet Múzeuma

Látnivalók

Abdin Palota. Ma itt van a köztársasági elnök hivatala.
Abu Szerge-templom
Az Abu Szerge-templom az ország egyik legrégibb temploma, hiszen az 5. században épülhetett. A legenda szerint Jézus Krisztus és családja itt bújtak Heródes elől egy barlangban, ami ma kripta. Az oszlopokon lévő festmények 18. századiak, az ikonosztáz 12. századi.
El-Azhar-mecset
Az El-Azhar mecset Kairó egyik legrégebbi mecsete, 971-ben épült. Emellett a világ legrégebbi egyeteme, ma pedig a teológiai oktatás központja. Mivel már többször újjáépítették és felújították, több stílus jegyeit láthatjuk.
* Bayt el-Suhaymi (régi kereskedőház)
A török időkben a ház egy kereskedőé volt. A házban minden eredeti, a bútorok, a szobák, a hárem a kápolna, a fürdő és az ebédlő.
* Ben Ezra-zsinagóga
A Ben Ezra-zsinagóga Egyiptom legrégebbi zsinagógája. Helyén egykor templom állt, ezt alakították át zsinagógává.
* Kairói torony
A Kairói torony Gezira szigetén áll, 187 méter magas. Tetejéről páratlan kilátás nyílik a városra.
* Citadella
A Citadella egy erőd, melyet 1176-ban építtetett Szaláh ed-Din. 1849-ig (Mohamed Ali halála) az összes egyiptomi uralkodó itt élt.
* Bijou-palota
A palotát Mohamed Ali építette. Jelenleg múzeum, mely ruhákat, bútorokat és festményeket mutat be.
* Mohamed Ali-mecset
A Mohamed Ali-mecset Kairó egyik legkülönlegesebb mecsete. Az épület ugyanis az isztambuli mecsetek mintájára készült. Belseje hatalmas, csodálatosan van díszítve. Jobb oldalon nyugszik Mohamed Ali.
* Ibn Túlún-mecset
Ibn Túlún egykor Egyiptom kormányzója volt. Minaretje csigalépcsős. A mecset Kairó legszebb épülete.
* Qájtbáj-mauzóleum
A mauzóleum a Keleti Temetőben áll, amit a helyiek Halottak Városának neveznek. Több nagy szultán nyugszik itt, köztük van Qájtbáj is, akinek mauzóleuma 1474-ben épült.
* Haszán szultán-mecset
Kairó legszebb mecsete.
* Báb Zuvelja (kapu)
A középkorban Kairót 60 kapu vette körül. Ma már csak 3 áll. Báb Zuvelja a déli kapu, egykor kivégzések helyszíne volt.
* Római erőd
A Római erődből ma már csak két torony és egy falrészlet áll. Az erőd i.e. 30 körül épült. A fal egykor az egész kopt Kairót körbevette, de a britek lerombolták a 19. században.
* A Szűz temploma (El-Muallaqa-templom)
A templom nagyon régi, még a 7. században készült. Faragott márvány szószéke, Szűz Mária és Jézus, illetve Szent Márk ikonja szép látványt nyújt.
* Szolimán kalifa nilométere Roda szigetén.