A Zöld-foki Köztársaság egy szigetállam, Afrika legnyugatibb pontjától – a Zöld-foktól – néhány száz kilométerre nyugatra, az Atlanti-óceánban. A portugál eredetű név a tengerbe nyúló foknak egykor buja növényzetére emlékeztet. Portugália gyarmata volt, 1975-ben nyerte el függetlenségét. A szigetcsoport 10 nagyobb szigete közül 9 lakott, míg 5 kisebb szigete lakatlan. A szigetek vulkanikus eredetűek. Ásványkincsekben szegény ország. A trópusi szavanna éghajlaton kávét, cukornádat, dohányt, banánt termesztenek. Fontos megélhetési forrás a halászat és a halfeldolgozás. Az Európa és Dél-Amerika között közlekedő hajók üzemanyag-felvevő helye, valamint a tengeralatti kábelek gyűjtő- és elosztóközpontja.

Domborzat

A szigetek túlnyomóan vulkáni eredetűek, néhánynak az alapja azonban idősebb palából, feldarabolt mészkőből és dolomitból áll. Valamennyiüket keskenyebb-szélesebb síkság keretezi; a mögöttes fennsíkok vulkáni kúpokat hordoznak, melyek közül a Pico do Fogo (2829 m, Fogo-sziget) és a Topede Corõa (1979 m, Santo Antaõ-sziget) emelkednek a legmagasabbra.

Éghajlat

A szigeteken óceáni éghajlat uralkodik, illetve a passzátszél erősen befolyásolja az időjárást. Emiatt az nagyon száraz. A páratartalom 70% körül mozog.

Élővilág, természetvédelem

A partok mentén vannak mangrove erdők. A helyiek datolyatermesztésből élnek. Cukornádat és banánt is termesztenek.

Vannak endemikus állatfajok. Ezek legtöbbjét veszélyezteti az emberi tevékenység. Endemikus madarak: Alexander-sarlósfecske (Apus alexandri), razói pacsirta (Alauda razae), zöld-foki-szigeteki nádiposzáta (Acrocephalus brevipennis), egy verébféle madár (Passer iagoensis); endemikus hüllő a zöld-foki óriás gekkó (Tarentola gigas).

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Nyelvek: A hivatalos nyelv a portugál, de emellett beszélnek még kreolul is. Vallások: A lakosság 96%-a római katolikus és 4%-a törzsi vallású.

Több itteni származású ember él a szigeteken kívül diaszpórában, mint ahányan a szigeteken élnek.