Szudán Afrika legnagyobb területű országa a kontinens északkeleti részén. Észak-déli kiterjedése több mint 2000 km.
Az ország a többéves háborús konfliktusok miatt a szétesés szélére sodródott. Dél-Szudán valószínűleg 2011-ben bejelenti függetlenségét (amit vélhetően el is ismernek), de még Abyei és Dárfúr tartományok is pályáznak az önállóságra.
Domborzat
Az ország nyugati részét hatalmas homokkő táblák építik fel, amelyekből szigethegységek emelkednek ki, északnyugaton az Uveinat-hegység (1934 m), az ország középső részén a Nubah-hegység (1460 m). A csádi határ mentén a Darfúr 800–1200 m magas fennsíkjából a Marra-hegység vulkáni tömege tör 3088 m magasságba.
Vízrajz
Az ország tengelyében a Nílus mentét szegélyező, tágas, északon elkeskenyedő síkság húzódik, amelyet három oldalról hegyvidék övez. 2000 km-es észak-déli kiterjedése következtében kitűnően érvénybe jutnak a földrajzi övek a trópusi őserdőtől a sivatagig. Legmagasabb pontja: Kinyeti (3187 m). Legjelentősebb folyók: Nílus, Fehér-Nílus (Bahr al Jabal), Kék-Nílus (Bahr al Jabal Azraq), Atbara. A Fehér-Nílus délen, az ugandai határon lép be az országba, és Kartúmnál folyik össze a Tana-tóból eredő Kék-Nílussal. Itt kezdődik tulajdonképpen a Nílus folyam. A déli Szudd, a világ egyik legnagyobb mocsárvidéke, a Fehér-Nílus rendszeres évi áradásai nyomán jött létre.
Éghajlat
Észak-Szudán a Szaharához tartozik, de Kartúmtól dél felé az évi átlagos csapadék mennyisége fokozatosan 150-ről 1000 mm-re nő. Északon kevés az eső, és szabálytalan időközökben hullik. Az esős évszak az ország középső részén 2-3 hónapig, délen viszont már 6-8 hónapig tart (többnyire áprilistól októberig). Északon egész évben északkeleti szelek fújnak, délen az esős évszakban a délnyugati szél az uralkodó. Itt a nyári, csapadékos hónapokban alacsonyabb a hőmérséklet. A déli Dzsubában a januári középhőmérséklet 28 °C, a júliusi 25 °C. Az évi csapadékmennyiség 950 mm. Kartúmban a januári középhőmérséklet 23 °C, a júliusi 34 °C. Az évi csapadékmennyiség 150 mm.
Élővilág, természetvédelem
Az elsivatagosodás komoly probléma Szudánban. Ez a folyamat áll a dárfúri konfliktus hátterében. A talajerózió is aggodalmat kelt.A mezőgazdaság terjeszkedése nem jár együtt természetvédelmi intézkedésekkel. A következmények már mutatkoznak: az erdőirtás és a talaj kiszáradása csökkenti a talaj termékenységét és a talajvíz szintjét. A vadállományt veszélyezteti a vadászat. 2001-től huszonegy emlős faj és kilenc madárfaj, valamint két növényfaj veszélyeztetettnek számít. Veszélyeztetett fajok közé tartozik: tarvarjú, a szélesszájú orrszarvú, vörös tehénantilop, karcsú szarvú gazella, közönséges cserepes teknős.A szaharai oryx már nem él vadon.
Népesség
A fővárosban, Kartúmban Omdurmannal, Khartoum Bahrival együtt kb. 14millió ember él. A népességnövekedési ráta 2,73%. A várható átlagos élettartam 57 év. A csecsemőhalandósági ráta igen magas, 67,1‰. A hivatalos nyelv az arab.
Gazdaság
Az 1960-as évek közepétől az 1990-es évek elejéig a Száhel-övezetet sújtó szárazság és a polgárháború következtében a gazdaság megtorpant, ugyanakkor Szudán óriási adósságállományt halmozott fel. Ez gátolja a további gazdasági fejlődést is. A 2005. január 4-én Nairobiban megkötött béke után az országban beindult a nagyarányú kőolaj és földgáz kitermelés. Bekapcsolódott a bányászatba a maláj és kínai kőolaj társaság is. Óriási építkezéseket fejlesztéseket generált a kőolajbányászat. Észak Darfúrban vasércet, kőolajat és uránércet találtak. Afrika második legnagyobb kőolajkitermelője lett az ország, tartalékai meghaladják a szaúdi kőolajtartalékokat. Befektetnek: Oroszország, Szaúd-Arábia, India, Malajzia, Kína, Egyesült Arab Emírségek, Franciaország, Hollandia stb. Magyarországot 2008. november 30-a óta a helyszínen a Magyar Iszlám Közösség képviseli, mint hivatalosan regisztrált egyedüli magyar NGO.
Oktatási rendszer
Szudán egyetemei:
* Academy of Medical Sciences
* Ahfad University for Women
* Bayan Science and Technology College
* Computerman College
* Omdurman Ahlia University
* Omdurman Islamic University
University of Africa
* University of Gezira
* University of Juba
* University of Khartoum
* Mycetoma Research Centre
* Sudan University of Science and Technology |