Ruanda Magyarországnál három és félszer kisebb ország Afrika középső részén, az Egyenlítőtől délre. Neve bantu népnevet őriz. Az egykori német gyarmat 1920 és 1962 között – Népszövetségi, majd ENSZ gyámsági területként – belga fennhatóság alá tartozott. Burundival együtt, Ruanda-Urundi néven. Függetlenségét 1962-ben kiáltotta ki. Az ország felszínének zömét a Kelet-afrikai-magasföld uralja, amelyet nyugatról a Kivu-tó árka, északon pedig a vulkanikus Virunga-hegység határol. Földje ásványkincsekben szegény, csak volfrámot, aranyat, berillt bányásznak elenyésző mennyiségben. Afrika legsűrűbben lakott országában – felaprózott parcellákon – kávét, teát, földimogyorót, maniókát, banánt termesztenek. A földművelő hutu és a főleg állattenyésztésből élő tuszi törzsek állandó viszályban állnak egymással, ami 1994-ben népirtásig fajult.

Domborzat

Az ország nagy része 1500 m felett fekszik. A legmagasabb pont a Karisimbi vulkán (4507 m).

Vízrajz

A Nílus és a Kongó vízválasztója Ruanda nyugati részén lévő magaslatokon húzódik. Nyugati határán a Nagy-hasadékvölgyben fekszik a Kivu-tó.

Éghajlat

A trópusi éghajlatot a jelentős tengerszint feletti magasság enyhíti.

Alkotmány, államforma

Az ország köztársaság. A mai alkotmányát 2003-ban fogadták el.

Népesség

A népességszám 1994 elején kb. 7 millió volt, a népirtás után 5,5 millió körülire csökkent (halottak és menekültek), de 2008-ban 10.186.063 főre emelkedett.

Gazdaság

* Hazai össztermék (GDP)/fő: 1200 USD (2002-ben).
* Nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 45%, ipar 20%, szolgáltatások 35%.
* Munkaerő: 3 600 000 fő.
* Infláció: 5,5% (2002-ben).