Nigéria, hivatalosan a Nigériai Szövetségi Köztársaság (angolul Nigeria, hivatalosan Federal Republic of Nigeria) egy független ország Nyugat-Afrikában, a legnépesebb állam Afrikában. A szárazföldön nyugatról Benin, keletről Csád és Kamerun, északról Niger alkot vele a határt. Délről az Atlanti-óceán részét képező Guineai-öböl határolja. 1991-óta a főváros az ország közepén fekvő Abuja, korábban a kormány és a partmenti Lagosban székelt.
Nigéria az alábbi szervezeteknek a tagja: ENSZ, Nemzetközösség, OPEC (1971 óta), OIC (1986 óta), ECOWAS, Afrikai Unió, NEPAD

Domborzat

A széles parti síkságot a Niger folyó hatalmas deltája szakítja meg. A Niger és a Benue folyók széles völgye szintén síkság. Tőlük északra a táj ugyan magasabb, de jellemzően sík. A Nigertől délnyugatra alacsony röghegység található, délkeletre Kamerun felé emelkedő hegyvidék.

Vízrajz

A terület két fő folyója a Niger és legnagyobb mellékfolyója, a Benue. Mellékfolyóikkal együtt a Guineai-öbölbe vezetik a vizeket. Északkeleten a Csád-tó vidéke lefolyástalan.

Éghajlat

Északra haladva egyre kevesebb az eső. Egészen délen még trópusi esőerdők kialakulását teszi lehetővé a csapadékmennyiség, messze északon meg egyes tájak félsivatagi jellegűek.

Élővilág, természetvédelem

A tengerparti mentén sós vizű mocsarak alakultak ki: mangrove-erdők. Kicsit magasabban és északabbra a mocsarak vize édesvíz. Ezek növényzete teljesen más jellegű. Még magasabban trópusi esőerdő nő.

Az ország legnagyobb részének növényzete szavanna. Többféle szavannát különböztetnek meg Nigériában. A "guineai" szavannán magas fű nő, az elszórtan növő fák is magasak, a folyókat galériaerdő kíséri. A "szudáni" szavanna ehhez hasonló táj, de a fű rövidebb, a fák alacsonyabbak. A "szaheli" szavannán füves részek váltakoznak fedetlen homokkal.

Alkotmány, államforma

Az ország szövetségi köztársaság. A 36 tagköztársaság saját parlamenttel rendelkezik. Az alkotmányt 1999-ben fogadták el.

Népesség

Az 1991-es népszámláláson Nigériában 88,9 millióan éltek. A várható élettartam férfiaknál 51,3 év, a nőknél 51,7 év. A csecsemőhalandóság 45,4%.

Gazdaság

Nigéria északi részen él a hausza és a fulbe nép, amelyek tagjai nomád pásztorkodó életmódot folytatnak. A többi nép főként növénytermesztéssel foglalkozik, különösen az ország középső, illetve déli részei állnak mezőgazdasági művelés alatt. Az ország lakosságának 40%-a földműveléssel foglalkozik, alacsony a technológiai szint, alig-alig gépesített a mezőgazdaság.

Nigéria ipara a kőolajra épült ki, OPEC tagállam. Fő kikötője Pourt Harcourt, amely a kőolaj-kereskedelmet bonyolítja. A bányászat az ország hegyvidéki fennsíkjára jellemző, vanádiumot, titánt, kolumbitot bányásznak. A kolumbit szinte csak itt fordul elő a Földön nagy mennyiségben. Ezt az ércet az Amerikai Egyesült Államok vásárolja fel az űrkutatásaihoz, hiszen a kolumbitból nióbiumot állítanak elő, mely különleges hővezető anyag.

Jellemző Nigéria gazdaságára az alkalmi ipari bérmunka, amely azon alapszik, hogy a parasztok a városokba mennek, ahol 2-3 hónapos ipari munkát vállalnak, majd visszatérnek vidéki tanyájukra, hogy folytassák a hagyományos földművelést és állattenyésztést.

Itt található a Kainji (ejtsd: Kaindzsi) vízesés, mely akkora energiát termel ki, hogy a hatalmas országot teljesen ellátja árammal.

Oktatási rendszer

Az országban az iskolakötelezettség 6 és 15 év között van. A szomszédos országokhoz képest magas az oktatás színvonala. A gyerekek fele jár azonban csak egy iskolába. Néhány északi tartományban vallási oktatás folyik, ún. korán-iskolákban.

Közlekedés

Lagos környékén tömegközlekedés nem létezik. Ha valahová menni akarunk, egyszerűbb ha leintünk egy motorost vagy csatlakozunk valamelyik nagyobb társasághoz, és velük együtt kibérlünk egy privát buszt, amely elszállít minket úti célunkhoz.

Az autóbérlés csak erős idegzetűeknek ajánlott: a forgalmi utakra sávokat nem nagyon festettek, nem is használják az emberek. Dudálással és fénykűrt használatával jelzik leginkább szándékukat a kanyarodásra vagy éppen megállásra.

Nagy a rendőri jelenlét, főleg a nagyobb kereszteződésekben, de van hogy ők sem bírnak a töménytelen járművel. A motorosok szabadon közlekednek, a szabályok rájuk - láthatóan - nem vonatkoznak. nem ritka, hogy egy motoron 3-4 felnőtt és akár további 2 gyermek utazik bukósisak és védőfelszerelés nélkül.