Madagaszkár, hivatalosan a Madagaszkári Köztársaság (régebbi nevén Malagaszi Köztársaság) egy szigetország az Indiai-óceánban, Afrika délkeleti partjainál. A fő sziget a negyedik legnagyobb sziget a világon, és a világ állat- és növényvilágának 5%-a él a szigeten (több mint 80%-a őshonos). Legismertebbek közülük a lemurok, a húsevő fossza, számos helyi madárfaj és hat baobabfaj.
Madagaszkár őshonos népe a malgas, hivatalos nyelve a malgas, a francia és az angol nyelv.

Domborzat

A központi magasföld jellegzetes tájain kopár dombok között a völgyekben teraszos rizstermesztés folyik. Tengerszint feletti magassága 750 - 1350 méter közötti. Van több magasabb hegység is, itt a csúcsok magassága meghaladja a 2400 métert. A legmagasabb hegy 2876 méter magas. A lakosság zöme a felföldön él.

Kelet felé meredek lejtő vezet a parti síkságra. A tengerpartot lagúnák szegélyezik, jó természetes kikötőket nyújtva.

Nyugat felé kevésbé meredek a lejtő a nyugati parti síkság felé. Ez a sziget szélárnyékban lévő, száraz oldala. A lakosság ritka, az eredeti természeti környezet kevésbé bolygatott.

Vízrajz

A sziget elég nagy ahhoz, hogy tekintélyes méretű folyók legyenek rajta. Az emberi tevékenység nyomán a talajerózió erős a szigeten, vagyis a folyók sok hordalékot szállítanak. A hordalékot a parti síkságon rakják le. A feltöltődő folyók árvízveszélyt okoznak a parti településeken. A folyótorkolatokban levő kikötőknek is súlyos gondot okoz a jelenség.

A keleti part természetes lagúnáit és mesterséges víztározóit a Canal des Pangalanes nevű, 460 km hosszú csatorna köti össze.

Éghajlat

Madagaszkár éghajlata trópusi. Az uralkodó passzátszél keletről fúj, emiatt a szigetnek van szélnek kitett és szélárnyékos oldala. A szélnek kitett keleti oldalon az évi csapadékmennyiség maximuma 4000 mm, ami a nyugati oldalon 500 mm-re csökken.

Két évszak van: a forró esős évszak novembertől áprilisig tart. Az év többi része hűvösebb, szárazabb. Időnként trópusi ciklonok pusztítanak.

Élővilág, természetvédelem

A sziget nagyon régen elvált minden más kontinenstől. Indokolható álláspont szerint tulajdonképpen önálló kontinens. Emiatt élővilága egyedi. Nagyjából 10 000 növényfaj él a szigeten, 90% endemikus itt. Számos félmajomfajta honos, például a véznaujjú maki. További helyi állatfajták: tanrek, különböző cibetmacskák (elsősorban a kígyókra vadászó madagaszkári mungó), denevérek, boakígyók, leguánok, kaméleonok. Afrikai nagyvad és mérges kígyó nincs.

A szélnek kitett keleti lejtőket és parti síkságokat eredetileg trópusi esőerdő borította, melyet nagyban veszélyezteti az erdőirtás. A nyugati, szárazabb oldalon trópusi lombhullató erdők honosak, a legszárazabb vidékeken félsivatagi tüskés bozótok. Itt a lakosság ritka, az erdőpusztulás nem olyan nagymérvű, mint keleten, de jelen van. Errefelé ma is honos az égetéses-irtásos földművelés. A lecsupaszított talajt az erózió veszélyezteti. Gyakran előfordul, hogy úgy lepusztul a talaj, hogy ott már semmiféle növényzet nem tud megkapaszkodni. A folyókba mosódott hordalék meg a folyók mentén élőknek okoz sok gondot: árvízveszélyt, a kikötők feltöltődését.

Népesség

Madagaszkár népessége nagyrészt afrikai és ausztronéz származású, ám a kultúrán keresztül észrevehető ausztronéz kisebbség a hegyekben él.

Gazdaság

Madagaszkár a Föld egyik legfejletlenebb és legszegényebb állama. Ásványkincsekben (grafit, vasérc, csillámpala, féldrágakövek, urán, króm, titán) gazdag. Iparát az élelmiszer- és textilipar, valamint a gépkocsi-összeszerelés alkotja. Az ország lakosságának nagy része a mezőgazdaságból (rizs és manióka termesztése), valamint halászatból és fakitermelésből él. Ebből származik a nemzeti jövedelem harmada, és az export 70%-a. A külföldi tulajdonban lévő ültetvényekről sok árut (bors, szegfűszeg, vanília, kávé, dohány, cukornád) visznek a világ minden tájára.

Közlekedés

Az úthálózat 50 000 km, de ebből csak 5000 km aszfaltozott. A két vasútvonal hossza 900 km; a központi fennsíkot a legfontosabb kikötővel, Toamasinával, illetve a keleti parton lévő Manakarával kötik össze. A legnagyobb nemzetközi repülőtér Antananarivóban van.

Oktatási rendszer

Általános tankötelezettség 6-tól 14 éves korig van. A lakosság 1/3-a analfabéta. Antananarivónak van egyeteme.