Ghána (hivatalosan Ghánai Köztársaság) ország Nyugat-Afrikában, csupán néhány fokra északra az Egyenlítőtől. A greenwichi meridián a fővárostól néhány kilométerre keletre halad át. Keletről Togo, északról Burkina Faso, nyugatról Elefántcsontpart, délről pedig a Guineai-öböl határolja.

Domborzat

Ghána nagy része dombság, az ország közel fele 150 méternél alacsonyabban fekszik a tenger szintje felett.
A tengerpart hossza 543 km. Az ország 158 000 km²-én van a Volta vízgyűjtő területe.
Az országot földrajzilag 5 tájra oszthatjuk: alföldek az ország déli részén, Ashanti-felföld, Akwapim-Togó dombság, Volta-medence és magasföldek észak-északnyugaton.

Az Akwapim-Togó-dombság és az Atakora-hegység egészen Beninig fut. Az ország legmagasabb pontja a 885 m magas Afagyato hegy, amely a togói határon fekszik.

Vízrajza

Az ország közepén lévő Volta-tó (8500 km²) a világ legnagyobb mesterséges tava, az ország területének 3,6%-át teszi ki. Az ország nagyobb folyói: Fekete-Volta, Fehér-Volta, Afram, Daka, Oti, Pra, Tano, Ankobra, Birim és Densu. Az országnak nincs természetes tengeri kikötője, ezért két mesterséges kikötőt építettek Takorádiban és Temában.

Éghajlat

Ghána éghajlata trópusi. Délen, a partvidéken az évi csapadékmennyiség 2000 mm felett van, északon csak 1000 mm.

Növény- és állatvilág

Az eredeti növénytakaró a partvidéken és az ahhoz közeli dombságokon esőerdő volt. Nagyobb részét a 20. században kivágták, leginkább délnyugaton találhatók meg az egykori erdőségek maradványai. A kivágott erdőségek helyén ma sűrű bozótos nő. Észak felé haladva, ahogy a csapadék csökken, ezt az övet szavanna váltja fel, tovább északra pedig füves puszták.

Az országban 55 170 km² őserdő volt 2005-ben, ami 1154 km²-rel csökken évente.

Ghána állatvilága fajokban gazdag. Az erdős területeken több mint 200 féle madár, 222 különféle emlős állat, 131 féle hüllő, számtalan lepke és gyík faj él.

A folyókban 90 halfajta található, például tilápia és afrikai törpe harcsa.

A szavannán leopárdok, oroszlánok, elefántok, orrszarvúak, gnúk, antilopok, varacskos disznók, majmok élnek.

Népessége

A népesség eloszlása egyenlőtlen, a partvidék viszonylag sűrűn lakott, a mezőgazdaság és kereskedelem jelenti a megélhetést. A terület északi része – a mostoha természeti feltételeknek köszönhetően – ritkán lakott.

Az országban jellemzően nagycsaládosok élnek. Ezért a rokonok könnyen tudnak segíteni egymásnak a problémákban. A városokban él a lakosság közel fele.

Alkotmány, államforma

Államforma: elnöki köztársaság. 1957. március 6-án Ghána elérte a függetlenségét, ő volt az első afrikai ország, aki a gyarmati országok közül szabad lett. Azóta különböző demokratikus és diktatórikus kormányok kerültek hatalomra. 1993. január 7. óta elnöki köztársaság a Nemzetközösségen belül. A parlament egykamarás, amelyben 230 képviselő foglal helyet. A többpártrendszerű országban jelenleg az Nemzeti Demokratikus Kongresszus (NDC) 114 képviselővel vesz részt, az ellenzéki Új Hazafi Párt (NPP) 107 helyet tud magáénak, a Népi Nemzeti Kongresszus (PNC) 2, a Népi Konvent Párt (CPP) 1 helyet szerzett és 4 független képviselő került be a 228 fős parlamentbe.[3]

A parlament és az elnök is 4 évre kap bizalmat a szavazóktól. A legutóbbi választás 2008 decemberében volt, ahol John Evans Atta Mills győzött. Az alkotmány garantálja a lakosságnak, hogy szabadon éljen, magántulajdonnal rendelkezzen.

Közlekedés

Az utak hossza 35 000 km, ebből 11 000 km aszfaltozott. A legfontosabb útvonalak a tengerparton futnak és észak Ghánát, Togót valamint Malit kötik össze a tengeri kikötőkkel. Egy európai szintű rövid autópálya található Accra és Tema között.

Az utakon főleg személygépkocsik és trotrók (kisbuszok) közlekednek. Északon az emberek főleg kerékpárral járnak. Az utak az utóbbi időkben túlterheltek és a levegő elég szennyezett, mivel a járművek már elavultak.

A fő tömegközlekedési eszköz a trotro, amely egy 12-35 fős kisbusz. Az országban nincsenek buszmegállók, vagy csak kevés. Ha valaki le, vagy fel akar szállni jeleznie kell a buszsofőrnek.