Etiópia Kelet-Afrika egyik állama, „Afrika szarvánál” található. Az egyik legszegényebb ország: az emberek több mint fele él szegénységben.
Neve a görög „Aethiops” szóból származik, amelynek jelentése „ember napsütötte arccal”. Az Etióp-magasföld évezredes történelmi neve Abesszínia.

Domborzat

Etiópia Afrika második legmagasabban fekvő országa Lesotho után, hiszen területének kb. a fele több mint 1200 m magasan fekszik. Központi része a 2500 m magas Etióp-magasföld hullámos fennsíkja, amelyből 4000 métert meghaladó csúcsok emelkednek ki. Északkeleten fekszik a Danakil-mélyföld félsivatagi vidéke, délkeleten az óceán felé fokozatosan alacsonyodó, bazalttal borított szomáli lépcsővidék határolja.

Az ország legmagasabb hegyei: Ras Dashen 4620 m, Talo (4413 m), Guma Terara (4231 m) és Guge (4203 m). Etiópiában számos ma is működő vulkán található.
Az ország fővárosa, Addisz-Abeba is 2370 magasan fekszik.

Az országnak 5328 km határa van. Dzsibutival 349 km, Eritreával 912 km, Kenyával 861 km, Szomáliával 1600 km, Szudánnal 1606 km közös.

Vízrajz

Az ország legjelentősebb folyója a Nílus egyik forrásága, a Kék-Nílus. A Nílus vízrendszeréhez tartoznak még a Sobat, az Atbara és a Tekeze folyók is. Az Indiai-óceánba ömlik a Jubba és mellékfolyója a Shebelle. Lefolyástalan területek vizeit gyűjti össze az Omo és az Avas (Awash).

Etiópia legnagyobb tava a Tana-tó. Az ország legnagyobb krátertava a Shala, a Langano pedig a legmagasabban fekvő tó. A száraz területeken számos sós tó fekszik, legjelentősebb az Abbé-tó. Etiópiához tartozik a Turkana-tó kisebb, északi része is.

Éghajlat

Az ország az Etióp-magasföldön fekszik, ezért az éghajlata 3 zónára osztható: a trópusi éghajlat területe 1800 m-ig terjed, 1800 és 2500 m között van a meleg és 2500 m felett a hideg zóna.

Addisz-Abeba napi középhőmérséklete 8 és 24 °C között változik évszaktól függően. Az évi csapadékmennyiség 500 mm. A hegyvidékeken 2500 mm is elképzelhető.

Alkotmány, államforma

1974 előtt Etiópia abszolút monarchia volt. Az utolsó császár Hailé Szelasszié volt. 1974-ben a katonák vették át az ország irányítását és szocialista népköztársaság lett az ország.

1991 óta Etiópia szövetségi köztársaság. Az alkotmányt 1995 fogadták el. Az ország államfője egyben a parlament elnöke is. A miniszterelnök a legerősebb pártból kerül ki. A parlament 2 kamarás. A Szövetségi ház 198 képviselővel és a Népi képviselőház 548 képviselővel alkotja a parlamentet. A parlamentet 5 évre választják.

Etiópia az alábbi nemzetközi szervezeteknek tagja: ENSZ, Afrikai Unió, Világbank, IMF.

Népesség

Népszámlálási adatok szerint az ország népessége 2007-ben 73 918 505 fő volt[1]. A népesség száma 1984-ben 39,8 millió, 1994-ben pedig 53,5 millió fő volt. 2009-es becslés szerint a népességszám meghaladta a 85 milliót[[2]]. Etiópia ezzel a 14. legnépesebb ország.

Az évi növekedés 1984 és 1994 között 2,8%, 1994 és 2007 között pedig 2,6%-os volt, amivel Etiópia a leggyorsabban növekvő népességű országok közé tartozik.

A természetes szaporodás értéke 2009-es becslés alapján kimagasló: 32‰(nyolcadik legnagyobb)[2]. Ennek fő oka, hogy a születési arányszám nagyon magas, 44 ‰ körüli (hetedik legmagasabb érték), a termékenységi mutató pedig egy nőre átlagosan 6,1 szülést jelez. A halálozások aránya 12‰.

Az átlagos népsűrűség 65 fő/km², az Etióp-magasföld esetében ennek két-háromszorosa, a keleti országrészé negyede.

A népesség 50,5%-a férfi, 49,5%-a nő. Az országban nagyon sok a fiatal: 46%-a 14 éven aluli, a 65 éven felüliek aránya mindössze 3%. A várható átlagéletkor 55 év (férfiaknál 53, nőknél 58 év). A jelenlegi átlagéletkor mindössze 16,9 év.

Az írni-olvasni tudók aránya a 15 évesnél idősebb lakosságon belül 2003-ban átlagosan 43% volt, ami szintén nagy nemek közti eltérést mutat: a férfiaknál 50%, a nőknél 35%.

Gazdaság

Etiópia GDP-je 2009-ben vásárlóerő-paritás alapján 76,7 milliárd, folyó áron számolva 34,3 milliárd dollár volt. A GDP növekedése jelentős: 2007-ben és 2008-ban több mint 11%, 2009-ben 8%, amivel az országok között a negyedik helyet szerezte meg[2]. A gyors növekedés ellenére azonban Etiópia még ma is Földünk egyik legszegényebb országa, ahol az egy főre jutó GDP összege mindössze 900 USD, ezzel a 228 országot tartalmazó listán a 213-ik helyen található[2]. Adósságállománya eléri a GDP 32%-át, ebből 12% a külső adósság (4,2 milliárd dollár).

Oktatási rendszer

Az oktatást évezredeken keresztül az Etióp Ortodox Egyház irányította. A világi oktatás a 20. század elején indult meg. 1974 előtt a népesség 90%-a írástudatlan volt, csak a forradalom után indult meg az oktatási rendszer kiterjesztése a vidéki térségekre, így 2000-ben a lakosság kb. 60%-a volt írástudatlan. Az írni-olvasni tudók aránya a 15 évesnél idősebb lakosságon belül 2003-ban átlagosan 43% volt, ami nagy nemek közti eltérést mutatott: a férfiaknál 50%, a nőknél 35%.

Az oktatás részesedése a GDP-ből 1992-ben 13, 1999-ben 4,6, 2006-ban pedig 6% volt.

A közoktatás 12 évre terjed ki, az általános iskola 6, az alsó középiskola 4, a felső középiskola pedig 2 évig tart. Ezek elvégzése után lehet beiratkozni a kb. 130 főiskola és egyetem valamelyikére. A közoktatás 12 évfolyamán 2008-ban 16 161 528 gyerek tanult, a beiskolázási arány 2004-ben 93,4% volt