Egyiptom Észak-Afrikában, illetve részben Délnyugat-Ázsiában (Sínai-félsziget) fekvő ország. Nyugaton Líbiával, délen Szudánnal, északkeleten pedig Izraellel határos. Északon a Földközi-, keleten a Vörös-tenger övezi.
1981 óta rendkívüli állapot van az országban.
Egyiptom jelenlegi politikai állapota a 2011 januárjában kitört és 2011 február 11-én befejeződött, Mubárak elnök lemondásával végződő tüntetéseknek köszönhetően bizonytalan.ű

Domborzat

Egyiptom a Nílus ajándéka. A rendkívül termékeny folyóvölgy ősi civilizációnak ad otthont.

Legértékesebb része a Nílus-völgy 10–15 km széles termékeny folyami oázisa és 200 km széles deltavidéke, amely a Líbiai-sivatag oázisokkal, homokbuckákkal, mélyföldekkel (Kattara-mélyföld -133 m) tarkított mészkőtábla-vidéke és a Vörös-tenger árkára 2000 m magasból leszakadó Arab-sivatag mészkőből és homokból álló sivatagra és hegyvidékre osztja az országot. A már Ázsia területéhez tartozó Sínai-félsziget kopár hegyvidékét a Szuezi-csatorna választja el az ország többi részétől. Legmagasabb pontja: Jabal Kătrîna 2637 m.

Vízrajz

Folyó: Nílus. A Nílusnak Egyiptom területén nincs komolyabb mellékfolyója, csak mesterséges öntözőcsatornák ágaznak ki belőle és térnek vissza bele. Tavaszi áradását már az ókorban is nagy biztonsággal tudták előre jelezni. Az évente lerakott hordalék a trágya szerepét töltötte be az ártéren. Az Asszuáni-gát megépítésével megszűnt az áradások hordalék-lerakása.

Tavak: Legnagyobb a Nasszer-tó. Mesterséges víztározó Egyiptom és Szudán határán. Az Asszuáni-gáttal duzzasztották fel. Ezen kívül a tengerpartokon alakultak ki lagúnák, illetve a Szuezi-csatornát vezették keresztül pusztai sós tavakon.

A Szuezi-csatorna mesterséges víziút a Földközi- és a Vörös-tenger között. Gazdasági és stratégiai jelentősége hatalmas.
Éghajlat

Egyiptomnak sivatagi éghajlata van, kivéve a Földközi-tenger partvidékét, ahol száraz szubtrópusi éghajlat alakult ki. A Földközi-tenger környékén télen hullik csapadék. Északról dél felé haladva egyre szárazabb lesz a levegő, és egyre nő a hőmérséklet. Amíg Alexandriában az átlagos évi csapadékmennyiség 184 mm, addig ez az ország déli részén még az 5 mm-t sem éri el. Az 1000 méternél magasabban fekvő területeknek magashegységi jellege van.

Élővilág, természetvédelem

A Nílus-völgy rendkívül sűrűn lakott, évezredek óta mezőgazdasági művelés alatt álló terület. A sivatag viszont szinte lakatlan, de a növény- és állatvilágnak is kedvezőtlen környezet. 

Alkotmány, államforma

Egyiptom államformája 1953. június 18. óta parlamentáris köztársaság. A köztársasági elnök 1981. október 14-étől Mohamed Hoszni Mubárak volt, aki a 2011 eleji lázongásoknak köszönhetően 2011 február 11-én lemondott tisztségéről. Ő a Nemzeti Demokrata Párt vezetője. A miniszterelnök, Ahmed Nazif 2004. július 9-én tette le az esküt, elődje dr. Atef Obied volt.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Egyiptomban többpártrendszer működik. A kormányzás félelnöki rendszerben történik, azaz a végrehajtó hatalom megoszlik az elnök és a miniszterelnök között. A választópolgárok a parlament tagjain kívül az elnököt is közvetlenül választják (a legutóbbi elnökválasztás 2005 októberében volt). Egyes emberi jogi szervezetek szerint félő, hogy a kormányzat beleavatkozik a helyi választásokba.

Gazdaság

Egyiptom gazdaságának meghatározó ágazatai a mezőgazdaság, a kőolaj-export, a turizmus és a média. Jelentős bevételi forrást jelent a több mint 5 millió külföldön (Szaúd-Arábiában, az Arab-öböl térségében és Európában) dolgozó egyiptomi által hazaküldött pénz.

Egyiptomban kevés a megművelhető földterület, és a gazdálkodás nagy mértékben függ a Nílustól. Az 1971-ben elkészült Asszuáni-gát és az általa létrehozott Nasszer-tó javított a helyzeten (bár az ökológiai rendszerre gyakorolt hatása nem volt kedvező), a gyors népességnövekedés (az arab világban a leggyorsabb) továbbra is problémát okoz az élelmiszerellátás terén, és a társadalmi feszültségek egy része is erre vezethető vissza.

A kormány az elmúlt években főként az Egyesült Államok támogatásával jelentős hírközlési és infrastrukturális fejlesztésekbe kezdett a gazdasági reform érdekében. (Izrael után Egyiptom kapja a legtöbb segélyt az USA-tól.)

Kultúra

A főváros, Kairó, Afrika legnagyobb városa, évszázadok óta kulturális, oktatási és kereskedelmi központ.

Egyiptomban mind az iszlám, mind a kereszténység befolyása meghatározó. Az Al-Azhar Egyetem a legrégebbi iszlám felsőoktatási intézmény: 970 körül alapították az azonos nevű mecsettel együtt. Mindenkori első emberét hagyományosan a szunniták legfőbb vezetőjének tartják (ilyen hivatalos cím nem létezik). A Kopt Ortodox Egyház mintegy 50 millió hívőjének vezetője az alexandriai pátriárka.

Bár nem túl gazdag ország, Egyiptomban nem kevesebb mint 30 műholdas csatorna üzemel, és évente több mint száz film készül, immár az új stúdiónegyedben is, amelyet „a Kelet Hollywoodjának” neveznek. A filmiparban fő versenytársai a térségben a Perzsa-öböl államai és Libanon. Az arab országok közül egyedül Egyiptomban található operaház.