A Comore-szigetek teljes nevén: Comore-szigetek Unió. Madagaszkártól északra található szövetségi köztársaság. Az országnévnek nálunk használt alakja francia eredetű, ezért a kiejtése "komór szigetek".

Domborzat

A Comore-szigetek három nagyobb és több kisebb korall- és vulkanikus szigeten helyezkedik el, amelyek közül a legnagyobb szigeten a Kartala vulkán még ma is működik. Legmagasabb pontja: Kartala 2560 m.

Vízrajz

Nincs jelentősebb vízfolyás.

Éghajlat

Az év során a trópusi-tengeri éghajlat következtében a hőmérséklet alig ingadozik. Július-augusztus hónapokban a legalacsonyabb a középhőmérséklet (22 °C), míg február-március hónapokban a legmagasabb (27 °C). A csapadékot hozó északnyugati monszun novembertől áprilisig uralkodik, május és október között a délkeleti passzátszél viszont szárazságot okoz. A forró időszakokban trópusi forgószelek pusztítanak gyakran. Az átlagos csapadékmennyiség évi 1000–4000 mm a fekvéstől és a tengerszint feletti magasságtól függően.

Élővilág, természetvédelem

Az eredeti növényzetnek számító trópusi őserdőket jórészt mára kiirtották. Az értékes nemesfák szórványosan találhatók csak a magasabban fekvő területeken. A tájra ma már inkább a szavannák és az ültetvények a jellemzőek. Elsősorban mangófák, kókuszpálmák és banánfák nőnek a lapályos vidékeken. A partot helyenként mangrove borítja.

Állatvilága viszonylag szegényes. A ritka madár- és teknősfajták mellett, a monguzmaki egyedül itt honos. A parti vizekben viszont igen sok víziállat él. A Comore-szigeteknék fogtak néhány példányt a már kihaltnak vélt bojtos uszójú halból.

Alkotmány, államforma

Államforma: iszlámi szövetségi köztársaság

2001-ben a Comore-szigeteken új alkotmányt fogadtak el. Rögzíti, hogy az ország szövetségi köztársaság és az államvallás az iszlám. Az ország államfőjét 4 évre választják.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

1990 óta az országban többpárt rendszer van. A 2004-es győztes Camp of the Autonomous Islands (CdIA) 12 helyet szerzett meg a parlamentben, a Convention for the Renewal of the Comoros (CRC) pedig 6-ot.

A választójog minden 18. évét betöltő embert megillet. A szigetek tagja az ENSZ-nek, az Afrikai Uniónak, az Arab Ligának.

Gazdaság

Gazdasága: agrárország. A Comore-szigetek a világ egyik legszegényebb országa. A szűkös természeti erőforrások és a gyorsan növekvő népesség a gazdaság alapvető megújítását sürgetné. Bár a szigetek fő gazdasági tevékenysége az ültetvényes mezőgazdaság, de ugyanakkor élelmiszerekből behozatalra szorulnak. Külföldről tekintélyes nagyságú segélyek érkeznek az országba évről évre. Az ország összes GNP-je:217 millió USD. a GNP/fő értéke: 380 USD. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 40%, ipar 4%, szolgáltatás 56%. A fő kiviteli cikkei: a vanília, az ylang-ylang (illóolaj-alapanyag) és a szegfűszeg.[2] A hagyományos gyarmati kapcsolatainak megfelelően forgalmának közel felét Franciaországgal bonyolítja le.