Burkina Faso (röviden Burkina, korábban Felső-Volta) nyugat-afrikai állam. Nevének jelentése moré és dioula nyelveken: becsületes emberek országa.

Kristályos kőzeteken és homokkőn kialakult, silány talajú alföld foglalja el az ország legnagyobb részét. Legnagyobb folyóit (Fehér-, Vörös- és Fekete-Volta) széles, néptelen síkságok kísérik. Az alacsony déli és nyugati fennsíkokat félsivatagos szavannák borítják és Ghánába tartó folyók tagolják.

Domborzat

Az ország nagy részét a Felső-guineai-küszöb alacsony fekvésű részét képező, enyhén hullámos fennsík (250 m a tengerszint feletti átlagos magasság) foglalja el, amely fölé számos szigethegyből álló hegyvonulat emelkedik. Az ország legmagasabb pontja a Pic de Nakourou délnyugaton (749 m), ahol a homokkő táblás vidék meredeken emelkedik Mali déli határvidéke felé. Keleten a táj fokozatosan süllyed a Niger-medence irányában.

Vízrajz

Az országban ered az ország legnagyobb folyója a Volta. A folyónak van egy Fekete-, egy Fehér- és egy Vörös ága. A 3 ágból alakul ki a folyam. A második legnagyobb folyó a Comoé, mely a Guineai-öbölbe ömlik. A folyók többsége az évnek csak 4-6 hónapjában szállít vizet, az év többi részében kiszárad.
A legismertebb tavak: Téngréla-tó, Bam-tó, Dem-tó.

Éghajlat

Délen májustól októberig tart az esős évszak, az északi országrész éghajlata nagyon száraz. Ouagadougouban a januári középhőmérséklet 24 °C, a májusi 32 °C, a júliusi 28 °C, a csapadék mennyisége 850 mm. A csapadék délről északra 1300 mm-ről 500 mm-re csökken.

Élővilág, természetvédelem

Az ország déli része nedves szavanna, a folyók mentén galériaerdőkkel, középső területe száraz szavanna, helyenként akáciákkal és majomkenyérfákkal. Az északi rész ritkás tüskés szavanna vagy sivatagi sztyeppe, fűcsomókkal, mély gyökerű tüskés bokrokkal s az aszályhoz hozzáedződött törpe fákkal. Az országban számos állatfaj él: antilop, bivaly, oroszlán, sakál, különféle majmok, víziló, krokodilok; a madárvilág gazdag.

Alkotmány, államforma

Államforma: Parlamentális köztársaság.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az ország jelenleg éli a negyedik köztársaságot. Az alkotmánya 1991 óta van érvényben. 2000 óta az elnököt 5 évre választják meg. Blaise Compaoré 2005-ben 80,4%-os többséget szerzett. Ez volt az első alkalom, hogy az ellenzék nem bojkottálta a választásokat. A miniszterelnök 2007. június 4. óta van hivatalában, a neve Tertius Zongo.

A parlament tagjait minden 5 évben választják újra. Jelenleg a parlament létszáma 111 fő, és a kormánypárt 57 hellyel rendelkezik.

Az ország jó kapcsolatokat ápol Franciaországgal, azonban a szomszédjával Elefántcsontparttal konfliktusba keveredett már többször. A legfontosabb diplomáciai partner Líbia. Az ország elismeri Tajvant.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlása

Az ország hivatalos nyelve a francia, de a törzseknek is megvan a saját nyelvük.

A 60 népcsoport közül, amelyek az országban laknak, a mossi népcsoport a legnagyobb. Ők főleg az ország középső részén, a főváros környékén élnek. A második legnépesebb etnikum a bobo (bwa), ők a nyugati részen élnek. A harmadik legnépesebb népcsoport a fulbe. Ők Nyugat-Afrikában több helyen is előfordulnak. További etnikumok: gourmantché, mande, szenufo, gurunsi (kasem), senufo, lobi, bissa és tuareg.

Az 1996-os népszámláláson a lakosság 55,9%-a vallotta magát muzulmánnak. 23,7%-a törzsi vallású, 16,6%-a katolikus, 3%-a protestáns, 0,8%-a egyéb ill. felekezeten kívüli.