Botswana (régebbi nevén Becsuánaföld) kontinentális helyzetű állam Afrikában, tengerrel nem határos. Délen a Dél-afrikai Köztársaság, nyugaton Namíbia, északon Zambia, északkeleten pedig Zimbabwe határolja. Gazdasága erősen kötődik déli szomszédjáéhoz; mezőgazdaságában a szarvasmarha-tenyésztés, iparában a bányászat a legjelentősebb.

Domborzat

Területének kb. 80%-át a Kalahári-medence foglalja el. Nagy része síkság. Legmagasabb pontja a Tsodilo Hills (1489 m).

Vízrajz

Az ország déli részére nagyon kevés csapadék jut, ezt a részt a Kalahári-sivatag foglalja el. Nagy folyók az ország északi és keleti felén találhatók: az Okavango, a Limpopo és a Chobe folyók. Ezen a területen alakult ki a nagy területet elfoglaló Okavango-delta mocsárvilága. Itt nagy veszélyt jelent a malária, mind az őslakosok, mind a beutazók számára. Északkeleten a sós talajú Makarikari-medence,s benne a Makgadikgadi mocsár található. Az Okavango egyik mellékága táplálja a Ngami-tavat.

Éghajlat

A lefolyástalan Dél-afrikai fennsíkon fekszik (kb. 1000 m tengerszint feletti magasságban), ami jelentősen befolyásolja éghajlatát, a sivatagitól a szubtrópusiig változik. A nyári évszak októbertől márciusig tart, míg a téli évszak májustól szeptemberig. Ilyenkor a hőmérséklet rendszeresen meghaladja a 35 °C-ot. Az esők december és február közt érkeznek, főként heves, viharos záporok formájában. Az éves átlagos csapadékmennyiség délen 250 mm, északon 700 mm, de a Kalaháriban gyakori, az akár évekig is eltartó aszályos időszak.
Élővilág, természetvédelem

A Kalahári-sivatag

A növényzet is szoros összefüggést mutat a csapadék mennyiségével, az ország 90%-án található szavanna. Igazi erdők csak a Chobe folyó partjain találhatóak, az ország északi felén. Az állatvilág igen széles palettáját nyújtja a fajoknak. Az Afrikára jellemző nagyvadak mind megtalálhatóak itt is. 164 emlős, 157 hüllő, 80 hal és 550 madárfajt regisztráltak a területen. A leginkább előforduló állatok: a transzváli oroszlán, a gepárd, a párduc, a feketelábú macska, az ezüsthátú sakál, a fokföldi róka, a denevérfülű róka, az erdei petymeg, a sárga mungó, a fokföldi szürke mungó, a szurikáta, az afrikai elefánt, a fekete orrszarvú, a víziló, a zsiráf, a szitutunga, a bongó, a botswanai víziantilop, a puku, az impala, a kardszarvú antilop, a mezei törpeantilop, az ugrónyúl valamint a vakondpatkány.

Alkotmány, államforma

Parlamentáris köztársaság az államformája. Az ország alkotmánya, melyet 1987-ben módosítottak, 1966.szept.30-án lépett hatályba. A 36 tagú nemzetgyűlés tagjait 5 évre választják meg. Az ország államfőjének mandátuma 4 évre szól.
Botswana jogállam, a római jogot használják.

Népesség

A lakosság nagy többsége délkeleten él, itt a népsűrűség eléri a 15 fő/km²-t. A városlakók aránya 30%.

Botswana közel 1,64 millió lakosa van. Az ország népcsoportjai: csvánák (becsuvánák) (75,5%), sonák (12,4%), busmanok (szanok) (a Kalahári nyugati peremén élnek) (3,4%), koi koi (hottentották) (2,5%), ndebele 1,3%, egyéb 4,9%, európai (kb. 2%).

Vallások: törzsi vallású 49,2%, protestáns 29%, afrikai keresztény (fekete keresztény) 11,8%, római katolikus 9,4%, egyéb 0,6%.

2003-as adatok szerint a lakosság kb. 37,8%-a HIV-fertőzött, de a népességszám ennek ellenére nem csökken, mert nagy a szaporulat (2007-ben 1,503%-os növekedés volt)

Gazdaság

Gazdasága: agrár-ipari ország. Függetlenné válása óta Botswana gazdasága produkálta a legnagyobb átlagos növekedést a világon: 1966–1999 között 9%-ot. A teljesítmény főként a gyémántbányászatnak, a megfelelő pénzügyi irányelveknek, a nemzetközi közösség anyagi és technikai támogatásának és az óvatos külpolitikának köszönhető. A Transparency International szerint Botswana a legkevésbé korrupt ország Afrikában.[2] A Világgazdasági Fórum 2008-as versenyképességi ranglistáján Botswana az 56. helyet érte el - megelőzve Magyarországot -, a 2009-es listán azonban visszacsúszott a 66. helyre.[4]

A gyémánt (az ipari gyémánt termelésében Ausztrália után a világon a második helyen áll, az ékszergyémántéban viszont néhány éve az első) mellett - melynek bányászata Orapa és Letlhakane térségében folyik - jelentősebb ásványkincsei a mangán és az arany.

Selebi-Pikwében nikkel- és rézérc található. Kisebb mennyiségben előfordul még szén, kobalt, azbeszt, fluor, vas, ezüst és urán is.

A bányavidékek és a népesebb települések a keleti országhatáron találhatóak.