Dél Afrika különleges növényvilága nem csak az utazókat és tudósokat nyűgözte le az, de a kertészek is örömmel tanulmányozzák az itteni növényeket, amelyekből néha egészen új fajok születnek meg. 1888-nóban Robert Jameson fedezte fel a barbeton narancsszínű margarétát, amelyből 100 évvel később egy új fajt tenyésztetek ki amely a sárgától egészen skarlátvörös színig tündököl és ma már több millió szál világot adnak el belőle Hollandiában. Ez az általunk ismert gerbera volt. Meglepő, de a mi muskátlink is Dél Afrikából származik a pelargonium fajtákat is innen szerezték be majd kezdtél el keresztezni, így ma már egy ismert és népszerű dísznövény vált belőle.

Annak ellenére, hogy Dél Afrikának megvolt a maga páratlan növényvilága sok idegen fajt is betelepíttek néha szándékosan néha csak az utazók által behurcolt növények találtak így új otthonra. Ám sajnos nem csak a növények, de a kártevők is megtelepedtek így pl. 1975-ben komoly védekezésre szorultak a helyi szervek, mert a zsizsik a gyümölcsöket és a helyi zöldségeket is megtámadta, később kiderült, hogy Ausztráliából hozták be ezt a kártevőt.

A kalahári sivatag bennszülöttei pl. több száz ehető növényt ismernek, amelyekből az egyik legfontosabb a kutyatej félék családjába tartozó Ricinodendron rauteanenii fa gyümölcse a mongongo dió. Ez a gyümölcs egy fehérjében gazdag így az itt élők egyik fő tápláléka lett.

De található itt a mangóhoz nagyon hasonlító gyümölcs, sőt vad görögdinnye is, amelynek a 90% víz, így fontos táplálékul szolgál embernek és állatnak egyaránt a száraz időszakban.

Az itteni lakosok nem mennek gyógyszertárba, ha fáj valamelyik, hanem a gyógynövényeket használják, amelyek évszázadok óta apáról fiúra szállnak így a tudás nem vész el. Ma már Dél Afrika egyedi növényvilágát nem csak a kertészek, de a tudósok és kutatók is kezdik felfedezni, hiszen számtalan olyan gyógynövény található ezen a területen, amely a gyógyszeripar számára lehet hasznos.

Az itt élő növényeknek sajnos gyakran kell megküzdenie az időjárás viszontagságaival így pl. az egyre szárazabb éghajlattal. Azért hogy a növények túlélési esélyei nagyobbak legyenek, a növények az évszázadok során kifejlesztetek különböző trükköket így pl. vannak olyan növények, amelyek egyszerre két-három csírát hordanak egy magon belül.

Más növények az évek alatt megtanulták hogyan tárolják a levelekben és a törzsben a vizet ilyen növény pl. a majomkenyérfa, amely vastag húsos leveleiben sokáig képes raktározni a csapadékot. A száraz vidéken a fák kisebb leveleket növesztenek, így kevesebb vizet párologtatnak, és a legtöbb fa erős tüskékkel védekezik a legelő állatok ellen.

Dél Afrikában nem csak a növényfajok száma roppant nagy, hiszen több mint 35000 faj él itt, de sokszínűségük is lenyűgöző. A hihetetlenül száraz Kalahári sivatag gyér növényzetétől egészen Kelet Madagaszkár trópusi erdejéig található itt növényzet. De találunk itt hatalmas kiterjedésű füves térséget is, tarka bozótost, és havas hegycsúcsokat is. Dél Afrikán belül fokföld déli és dél nyugati területein nagy számban fordulnak elő olyan dekoratív növények, amelyek máshol nem találhatók meg.

Az itt élő népek szinte egész évben napsütötte oldalon élnek, épp ezért szinte minden a szabadban játszódik. Az utcákon focizó gyerekeket látunk, a partik mentén sporthorgászok ülnek és számtalan hotel és szálloda várja az ide látogató turistákat. Aki eljut eme messzi tájra, szánjon rá időt és energiát, hogy felfedezze dél Afrika páratlan növény világát a trópusi őserdőtől egészen a szavannáig.