Az ébenfa a Diospyros nemzetségbe tartozó fa, vagy a belőle nyert faanyag. Tágabb értelemben a nemes fákat használó mesterségek eredetüktől függetlenül ébenfának neveznek egyéb olyan faanyagot is, ami nehéz, kemény, tömör szerkezetű, és fekete vagy sötét színű.

Általában nem túl magas fák, viszonylag kicsiny törzsátmérővel. Az értékes faanyagukról ismert fajok mellett gyümölcsfák is tartoznak ide, például a datolyaszilva vagy kakigyümölcs.

Anyagukra jellemző, hogy nagy sűrűségű, szerkezete viszonylag homogén, pórusai kicsik vagy közepesek. Sokféle színe lehet, a leggyakoribb a szürkés rózsaszín, viszonylag kevés faj anyagának van szép, színes gesztje, ami miatt elsősorban értékelik. A fekete ébenfák szíjácsa általában 6–8 cm széles, fehér vagy rózsaszínes. A fekete geszt pórusait szintén fekete tartalmi anyagok töltik ki, emiatt szinte láthatatlanok, ez adja felületének fémesen csillogó fényét. Rendkívül tartós, a gombáknak és rovaroknak jól ellenálló faanyagok. Száradás közben erősen zsugorodik, keménysége miatt ez repedéseket okozhat.

Fekete ébenfák Afrikából

Sötét, kékes fekete gesztjük van, néha halványabb csíkokkal. Előfordulnak a trópusi Afrikában, Madagaszkáron. A következő fajok faanyaga:

* Diospyros crassiflora,
* Diospyros mespiliformis,
* Diospyros toxicaria: afrikai ében
* Diospyros perrieri: madagaszkári ében

Az ókortól kezdve napjainkig nagy becsben tartják. Használják értékes bútorokhoz faragáshoz, berakásnak, húros hangszerekhez fogólapnak, kulcsnak.

Keménysége miatt nem könnyű megmunkálni, gyakran kicsorbítja a szerszámok vágóéleit, de nagyon szépen polírozható. A lakkokkal szemben szeszélyesen viselkedik, jól ragasztható. Száradáskor hajlamos az alakváltozásra, repedezésre, ezért különös figyelmet igényel a tárolása.