Rend: Főemlősök
Család: Cerkófmajomfélék
Előfordulás: Etiópiában, Szomáliában és Dél-Jemenben
Testtömeg: a nőstények 10 kg, a hímek 18 kg
Testhossz: 50-94 cm (farka nélkül, ami 30-40 cm)
Tápláléka: elsősorban növények, mellette esetenként kisebb állatok.
Szaporodás: a nőstény 170-173 napig tartó vemhesség után általában egy kölyköt hoz világra.
Élettartam: 20 év körül, fogságban akár 25-30 évig is.

A legészakabbra élő afrikai páviánfaj. Jemenbe feltehetően az ókorban telepítették ezt az egyiptomiak által szentként tisztelt majmot. Elsősorban magasan fekvő száraz, félsivatagos területeken él.

A szexuális dimorfizmus kifejezett: hím jóval nagyobb és erőteljesebb, mit a nőstény. Négy szerveződési szintből álló csoportban él, melynek alapegysége az egy erőteljes hímből, annak nőstényeiből és utódaiból álló hárem. Az egymással rokon hímek háremeikkel egy klánt alkotnak. Az idősebb, már háremet nem tartó hímek is - tapasztalatuk révén - fontos szerepet kapnak a klánok irányításában (pl. a napi útvonal kiválasztása). Több klán lazább szerveződése a horda. Éjszakára több horda, több száz egyeddel is összegyűlhet egy-egy védettebb helyen, alvósziklán. A nőstények fogékonyságukat élénkvörös színű duzzanattal jelzik, ami megkönnyíti a hím számára őrzésüket a kritikus időszakban.
A hímek folyamatosan védik, őrzik nőstényeiket. Hatalomváltás során az új basa rendszerint elpusztítja a régi hím kölykeit, ezzel elérve, hogy a nőstények újra fogékonnyá váljanak.

Bár a galléros páviánok száma erősen lecsökkent természetes élőhelyükön, az egyik leggyakoribb állatkerti majomnak számítanak. Tartásuk rendkívül egyszerű; szinte minden táplálékot elfogyasztanak, és jól tűrik a hideget. Házi kedvencnek mégsem ajánlható, mivel igen erőszakossá válhat, s hosszú szemfogával akár halálos sebet is ejthetnek gazdájukon.