Üdvözöllek a pretty-little-africa.gp-n! Az oldal az AFRIKA PORTÁLÉPÍTŐ versenyére készült. Az oldalon rengeteg leírást, ismertetőt, találhatsz. Próbálok minél érdekesebb információval szolgálni, hogy megismerhesd Afrikát a Föld második legnagyobb és egyben legnépesebb kontinensét. |
|
"Mindannyian ismerjük azt a közép-afrikai betegséget, amit álomkórnak hívnak. De tudnunk kell, hogy van egy hasonló betegség, ami a lelket támadja meg - és nagyon veszélyes, mert észrevétlenül fertőz meg. Ha észreveszed a hozzád hasonlók iránti lelkesedés hiányának és a közönynek az első jeleit, légy résen! Az egyetlen módja, hogy megelőzzük ezt a betegséget, az, ha megértjük, hogy a lélek szenved, nagyon szenved, ha arra kényszerítjük, hogy felszínesen éljen. A lélek a szép és mély dolgokat szereti." | | |
|
|
A nedves egyenlítői esőerdő állatvilága gazdag: denevérek, madarak, rovarok, fán élő állatok. A szavannán a futó vadak, patások, futómadarak, macskaféle ragadozók, és hiénák vannak többségben. Gyakoriak a vegyes hordák. A szavannákon élnek a legnagyobb termetű emlősök.
| Emlősök |
|
 Az emlősök csoportja az állatvilág legismertebb osztálya, különösen azért, mert az ember éppúgy bele tartozik, mint az állatok, amelyeket legjobban ismerünk. Az emlősöket 3 csoportba soroljuk. Emlősöknek azokat a gerinces állatokat nevezzük, amelyeket szőrzetük van, tejmirigyekkel és négy végtaggal rendelkeznek ezek legtöbb tengeri emlősöknél uszonyokká alakultak. Az emlősök tüdővel lélegeznek, és melegvérűek, azaz a testhőmérsékletük a tartózkodási hely hőmérsékletétől függetlenül többé-kevésbé állandó. Vérkeringésük jól fejlett, szívük nagy üregű. Az emlősök párosodással szaporodnak. Az anyaméhben fejlődnek ki. A kisállatok először csak anyatejen élnek, amelyeket a tejmirigyből szopnak. Emlősök már jó 200 millió éve élnek a Földön, bár 15 millió évvel ezelőtt létezett a legtöbb faj.
tovább olvasok az emlős állatokról
|
| Rovarok és Pókok |
|
 A rovarok és a pókok az ízeltlábúak törzsébe tartoznak. Szelvényes felépítésű gerinctelen állatok; ízelt végtagokkal és külső vázzal rendelkeznek. Öt állatfaj közül négy ízeltlábú így nem csoda, hogy ebbe a törzsbe több faj tartozik, mint az állatvilág össze többi törzsébe. Bármennyire eltérő is a különböző rovarok külsője, színe és alakja, testük egyformán három részre tagolódik: fejre, torra, és potroha. A tor 3 szelvényből áll, amelyek mindegyikén egy-egy pár láb van. A rovaroknak tehát mindig 6 lábuk van. A potroh ugyancsak szelvényezett, mégpedig rendszerint 6-12 szelvényből áll. Ezen kívül majdnem mindegyik rovarnak szárnya is van, tehát ezek az egyedüli gerinctelenek, amelyek tudnak repülni.
Többet olvasok a rovarokról és a pókokról.
|
| Halak |
|
 A 250 000 ismert halfaj mindegyike a vízben él. Általában változó testhőmérsékletű gerinces állatok, kopoltyúval lélegeznek, és úszóik segítségével úsznak. Míg az emlősöknek, madaraknak, hüllőknek és kétéltűeknek csak egy-egy osztályuk van gerincesek törzsében az állatok világán belül, a halak három osztályba sorolhatók, amelyek pontosan megkülönböztethetők egymástól: a körszájúak, a porcos halak és a csontos halak osztályában.
Többet olvasok a halakról.
|
| Madarak |
|
 A madarak meszes héjú tojással szaporodó meleg vérű gerinces állatok. Mellső végtagjaik szárnyakká módosultak. A madárfajok nagy része ma is repülő életmódot folytat. Testüket tolltakaró borítja. Csontjaik üregesek, légzsákokat tartalmaznak. Fogak helyett csőrrel rendelkeznek. A madarak mintegy 10 ezer fajjal a gerincesek második legnépesebb osztálya.A madarak az Archosauriák fejlődési irányához tartozó hüllőmedencéjű dinoszauruszok egy csoportjának ágából alakultak ki. A tollas dinoszauruszokból alakult ki a legkorábbi ismert madár, a jurakori Archaeopteryx.
Többet olvasok a madarakról.
|
| Hüllők és kétéltűek |
|
 A kígyók és a gyíkok, krokodilok és aligátorok, vízi és szárazföldi teknősök, amelyek együtt alkotják a hüllők osztályát, gerinces állatok. Szoros rokonságban állnak az emlősökkel és a madarakkal. Egy lényeges pontban azonban különböznek: változó testhőmérsékletűek, vagyis testhőmérsékletük a környezethez igazodik. Szükségük van tehát a Nap melegére, mert felmelegítik testüket, és ez által mozgásuk felgyorsul és elősegítik normális testműködésüket. A kétéltűek leszármazott hüllők jobban alkalmazkodtak a szárazföldi élethez, mivel tüdejük alkalmasabb a levegő felvételére, a gázcsere. Szaporodásuk párosodás útján történik, az utódok tojásokban fejlődnek ki.
Többet olvasok az hüllőkről és kétéltűekről.
|
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Az emlősök csoportja az állatvilág legismertebb osztálya, különösen azért, mert az ember éppúgy bele tartozik, mint az állatok, amelyeket legjobban ismerünk. Az emlősöket 3 csoportba soroljuk. Emlősöknek azokat a gerinces állatokat nevezzük, amelyeket szőrzetük van, tejmirigyekkel és négy végtaggal rendelkeznek ezek legtöbb tengeri emlősöknél uszonyokká alakultak. Az emlősök tüdővel lélegeznek, és melegvérűek, azaz a testhőmérsékletük a tartózkodási hely hőmérsékletétől függetlenül többé-kevésbé állandó. Vérkeringésük jól fejlett, szívük nagy üregű. Az emlősök párosodással szaporodnak. Az anyaméhben fejlődnek ki. A kisállatok először csak anyatejen élnek, amelyeket a tejmirigyből szopnak. Emlősök már jó 200 millió éve élnek a Földön, bár 15 millió évvel ezelőtt létezett a legtöbb faj.
A rovarok és a pókok az ízeltlábúak törzsébe tartoznak. Szelvényes felépítésű gerinctelen állatok; ízelt végtagokkal és külső vázzal rendelkeznek. Öt állatfaj közül négy ízeltlábú így nem csoda, hogy ebbe a törzsbe több faj tartozik, mint az állatvilág össze többi törzsébe. Bármennyire eltérő is a különböző rovarok külsője, színe és alakja, testük egyformán három részre tagolódik: fejre, torra, és potroha. A tor 3 szelvényből áll, amelyek mindegyikén egy-egy pár láb van. A rovaroknak tehát mindig 6 lábuk van. A potroh ugyancsak szelvényezett, mégpedig rendszerint 6-12 szelvényből áll. Ezen kívül majdnem mindegyik rovarnak szárnya is van, tehát ezek az egyedüli gerinctelenek, amelyek tudnak repülni. 
A 250 000 ismert halfaj mindegyike a vízben él. Általában változó testhőmérsékletű gerinces állatok, kopoltyúval lélegeznek, és úszóik segítségével úsznak. Míg az emlősöknek, madaraknak, hüllőknek és kétéltűeknek csak egy-egy osztályuk van gerincesek törzsében az állatok világán belül, a halak három osztályba sorolhatók, amelyek pontosan megkülönböztethetők egymástól: a körszájúak, a porcos halak és a csontos halak osztályában.
A madarak meszes héjú tojással szaporodó meleg vérű gerinces állatok. Mellső végtagjaik szárnyakká módosultak. A madárfajok nagy része ma is repülő életmódot folytat. Testüket tolltakaró borítja. Csontjaik üregesek, légzsákokat tartalmaznak. Fogak helyett csőrrel rendelkeznek. A madarak mintegy 10 ezer fajjal a gerincesek második legnépesebb osztálya.A madarak az Archosauriák fejlődési irányához tartozó hüllőmedencéjű dinoszauruszok egy csoportjának ágából alakultak ki. A tollas dinoszauruszokból alakult ki a legkorábbi ismert madár, a jurakori Archaeopteryx. 
A kígyók és a gyíkok, krokodilok és aligátorok, vízi és szárazföldi teknősök, amelyek együtt alkotják a hüllők osztályát, gerinces állatok. Szoros rokonságban állnak az emlősökkel és a madarakkal. Egy lényeges pontban azonban különböznek: változó testhőmérsékletűek, vagyis testhőmérsékletük a környezethez igazodik. Szükségük van tehát a Nap melegére, mert felmelegítik testüket, és ez által mozgásuk felgyorsul és elősegítik normális testműködésüket. A kétéltűek leszármazott hüllők jobban alkalmazkodtak a szárazföldi élethez, mivel tüdejük alkalmasabb a levegő felvételére, a gázcsere. Szaporodásuk párosodás útján történik, az utódok tojásokban fejlődnek ki.