Éghajlat:

Az Egyenlítő két oldalán elhelyezkedő Afrika meleg klímájú földrész, sőt Afrika a föld legforróbb kontinense. Középen az egyenlítői éghajlatú Kongó-medencét sűrű őserdő borítja. Mindkét irányban megfigyelhető az egymást követő zónák váltakozása. Az egyenlítői éghajlatot fokozatosan szavannai, majd sztyeppi éghajlat váltja fel, előbb két rövid, majd egyetlen, de egyre hosszabb száraz időszakkal. A trópusi vidéken a sivatag kialakulását az állandó magas nyomású légköri öv magyarázza. A délen fekvő Kalahári-sivatag sokkal kisebb, mint az északon elhelyezkedő Szahara, amelyben a csapadék sokkal ritkább és rendszertelenebb.

Ha az afrikai lemezek mozgását nem egymáshoz viszonyítva, hanem a földgömbön elfoglalt abszolút helyzetükhöz képest vizsgáljuk, megállapítható, hogy a még egységes Gondvana-lemez és a Föld pólusai egymáshoz képest elmozdultak, így Afrika mai területe a földtörténet során más-más éghajlati övbe tartozott. Ez magyarázza, hogy a napjainkban forró, trópusi területen idős eljegesedések nyomai mutathatók ki.

Az eső a szél járásához van kötve. Általában még a trópusi Afrikában is kevesebb a csapadék, mint más földségeken, különösen Hátsó- Indiában. A legnagyobb csapadék, 2000-4500 mm. évente, a guineai parton, a Niger és Kamerun torkolatánál és a Nílus felső részén meg Abissziniában van, az említett helyek szélességébe eső többi részén a kontinensnek 1300-2000 mm. Az évi csapadék-mennyiség, ezt az övet délen és északon 200-1300 mm. Évi csapadék vidékek váltják fel, a Szaharán 0-600 mm. Közt változik az évi csapadék-mennyiség, az Atlasz vidékén azonban több eső esik, úgy, hogy az évi csapadék 600-1300 mm. Dél-Afrika általában szegény a csapadékban, aránylag legtöbb eső esik a keleti parton s délen Fokváros környékén, a nyugati parton, a Kalahári pusztán ellenben az évi csapadék-mennyiség, a 200 mm. alatt marad épp úgy, mint a Szaharán. Az esőjárás idejét tekintve négy, illetőleg öt övet különböztethetünk meg Afrikában
1. Normális tropikus eső; idő nyáron, szárazság télen és tavasszal.
2. kettős esős évszak; ebben az övben, melyet a Kongó vízterülete és a nagy tavak vidéke foglal el, tavasszal és ősszel esik s közben száraz évszak van.
3. téli esős öv a Földközi-tenger partján.
4. tavaszi esős öv a Fokföld délkeleti részében s végül.
5. esőtlen öv a Szahara és a Kalahári, hol egy-egy hónapra 6 esős nap sem esik.

Vízrajz:

Afrika vízrajzi hálózata hiányos. A domborzat (medencékre osztottság) és a nagy kiterjedésű sivatagok miatt a földrész fele lefolyástalan vagy sivatagos. A nagy folyók, úgy mint a Nílus, a Kongó vagy a Zambézi, mind az egyenlítői területen erednek, és folyásukat a tengerig vízesések szakítják meg. A földtani szerkezet és felépítés következtében az Afrikát körülvevő tengerek és óceánok egyenlőtlen szárazföldi vízgyűjtővel rendelkeznek. Afrika domborzatának medencés-küszöbös jellegzetessége miatt nagy folyói a peremküszöbök belső lejtőin erednek, összegyűjtik a medencék vizeit, majd a küszöböt áttörve érik el a tengereket. A felszíni kőzetek gyors elmállása miatt nincsenek a folyók útjában durva hordalékok, ami következtében a folyamok medrüket lassan alakítják, s esésgörbéjük szabálytalanok. Az afrikai folyókat ezért sok zuhatag és sellő jellemzi (Nílus kataraktái, Livingstone- és Boyoma-vízesések, Viktória-vízesés). A Föld egész vízerőkészletének 40%-a Afrikában található.